Schlégl Ádám klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikáján, de könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva ő lesz a második magyar űrhajós.
Már csak négy magyar űrhajóselölt, köztük a Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója maradt versenyben a Nemzetközi Űrállomáson eltölthető harmincnapos misszióért - jelentette be szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon.
Korábban már mi is beszámoltunk a Magyar Űrhajós Programról (HUNOR), melynek célja, hogy sok évvel Farkas Bertalan űrutazása után Magyarország újra részt vegyen az űrkutatásban.
A négy sikeres jelöltet kedd délelőtt mutatták be a HUNOR Program Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. Köztük van Schlégl Ádám klinikai ortopédsebész is, aki a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegéd, korábban pedig már a Himaláját is megmászta. A 33 éves fiatal sebész a sajtótájékoztatón azt mondta, a programon keresztül talán még több embernek tud majd segíteni, mivel az orvosbiológiai kutatások idővel a napi klinikai gyakorlatban is megjelennek majd.
A potenciális magyar űrhajóst kiválasztó programra egyébként összesen 240 pályázat futott be, akik között biokémikus, asztrofizikus, közforgalmi pilóta, de még mélytengeri archeológus is volt. Az első értékelési folyamat után mindössze százan maradtak, mára pedig már csak négy jelölt van versenyben. Nekik a válogatási procedúra során komoly fizikai és szellemi felméréseken kellett teljesíteniük, többek között tesztelték a fizikai teherbírásukat, az együttműködési képességeiket és a személyiségüket, de be kellett mutatnuk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást is, június végén pedig Kölnben teljesítettek csoportos gyakorlatokat és kompetenciavizsgálatokat.
Az a jelölt, akit végül kiválasztanak, az Európai Űrügynökség és az amerikai Axiom Space Inc. együttműködésével a Nemzetközi Űrállomáson végezhet majd kísérleteket, és tesztelhet magyar űreszközöket a kutatócsoportok számára, ezt megelőzően pedig egy féléves képzést kell elvégeznie Houstonban, ahol felkészítik az űrrepülésre és az állomáson való tartózkodásra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
