Harry Potter, 1984, A nagy Gatsby vagy az Egri csillagok – miért gondolták veszélyesnek ezeket a könyveket, és mit árul el ez a kultúráról?
A könyvek hatással vannak – olyannyira, hogy időről időre felmerül, bizonyos műveket inkább el kellene tüntetni a könyvtárak polcairól, az iskolai olvasmánylistákról vagy a köztudatból. A tiltás sokszor nemcsak politikai vagy vallási döntés, hanem kulturális félelem is: attól, hogy egy könyv kérdéseket vet fel, mást mutat meg, mint amit a „hivatalos” narratíva megengedne.
Összegyűjtöttünk néhány híres példát – olyan könyveket, amelyeket valaha be akartak tiltani vagy ki akartak venni az iskolai tananyagból. Ma már klasszikusok – de nem volt ez mindig így.Harry Potter (J.K. Rowling)
Főként amerikai és egyes vallásos közösségekben hangoztatták, hogy a könyvek a „fekete mágia” népszerűsítésére alkalmasak, és voltak iskolák, ahol kivették a könyvtárból. Egyes szülői csoportok szerint a regények démonikus tartalmat közvetítenek, és 'pogányságra' nevelik a gyerekeket. A sorozat azonban világszerte olvasási kedvet ébresztett, és központi témái – barátság, kirekesztettség, bátorság – messze túlmutatnak a varázsvilágon.
1984 (George Orwell)
A totalitárius rendszerek – például a Szovjetunió és több kommunista ország – betiltották, mivel a regény egyértelműen kritikát fogalmaz meg a diktatúrákkal szemben. De még az Egyesült Államokban is többször próbálták eltávolítani az iskolai tananyagból, mivel „politikai ideológiát” közvetít, és 'antiamerikai' hangulatot áraszt. A regény azonban mára szinte jóslattá vált: a megfigyelés, a cenzúra és a történelmi manipuláció témái különösen aktuálisak a digitális korban.
A nagy Gatsby (F. Scott Fitzgerald)
Az 1950-es évek Amerikájában többször is felmerült, hogy a regény túl erkölcstelen az iskolai tanításhoz. A karakterek hűtlenek, isznak, hazudnak – és még csak nem is bűnhődnek meg. A történet azonban nem ezek miatt fontos, hanem mert pontosan megmutatja, milyen üressé válhat az anyagi siker és a társadalmi elvárások követése. A regény ma az amerikai irodalom egyik alappillére, és komoly társadalmi kritikát közvetít.
Egri csillagok (Gárdonyi Géza)
Magyarországon időről időre vita tárgya, főként a tananyagban betöltött szerepe miatt. Kritikusai szerint túl hosszú, túl erőszakos, és nem felel meg a mai diákok befogadóképességének. Történészek egy része szerint a regény idealizált nemzeti narratívát közvetít, amely nem árnyalja a korszak etnikai és társadalmi összetettségét. Mások szerint viszont épp ezért fontos belépő a történelmi regény műfajába, és a szabadságért vívott küzdelem univerzális értéket képvisel.
Tóték (Örkény István)
A darab groteszk humorral mutatja be a kiszolgáltatottságot, a hatalomhoz való viszonyt és a háborús idegállapotot. Bár ma már klasszikus, a rendszerváltás előtt cenzúrázták, bizonyos színházak nem merték bemutatni. A túlélésért való abszurd alkalmazkodás témája érzékeny pontja volt a szocialista hatalomgyakorlásnak. A rendszerváltozás után újraolvasva még aktuálisabb: mit kezd egy kisember, ha a rendszer abszurddá válik körülötte?
A Zabhegyező (J.D. Salinger)
A könyvet többször is betiltották amerikai iskolákban, mert a főhős káromkodik, cinikus, és olyan tabutémákat is érint, mint a szexualitás vagy az elidegenedés. Többen támadták, hogy Holden Caulfield 'rossz példa' a fiataloknak. Ennek ellenére mára kultikus regény lett, amely pontosan fogalmazza meg azt az identitásválságot, amit a legtöbb kamasz átél – és sokkal őszintébben beszél a felnőtté válás nehézségeiről, mint bármelyik idealizált ifjúsági könyv.
A betiltás, cenzúra vagy korlátozás nem a könyvről, hanem a közösség félelmeiről szól. A könyvek ugyanis kérdéseket tesznek fel, új nézőpontokat mutatnak – és néha épp ez a baj velük.
Érdemes elgondolkodni: ha egy könyv kivált valamit, az nem a gyengesége, hanem az ereje. Talán nem is az a legveszélyesebb könyv, amit betiltanak – hanem az, amiről senki nem beszél.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
