Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A könyvek hatással vannak – olyannyira, hogy időről időre felmerül, bizonyos műveket inkább el kellene tüntetni a könyvtárak polcairól, az iskolai olvasmánylistákról vagy a köztudatból. A tiltás sokszor nemcsak politikai vagy vallási döntés, hanem kulturális félelem is: attól, hogy egy könyv kérdéseket vet fel, mást mutat meg, mint amit a „hivatalos” narratíva megengedne.
Összegyűjtöttünk néhány híres példát – olyan könyveket, amelyeket valaha be akartak tiltani vagy ki akartak venni az iskolai tananyagból. Ma már klasszikusok – de nem volt ez mindig így.
Harry Potter (J.K. Rowling)
Főként amerikai és egyes vallásos közösségekben hangoztatták, hogy a könyvek a „fekete mágia” népszerűsítésére alkalmasak, és voltak iskolák, ahol kivették a könyvtárból. Egyes szülői csoportok szerint a regények démonikus tartalmat közvetítenek, és 'pogányságra' nevelik a gyerekeket. A sorozat azonban világszerte olvasási kedvet ébresztett, és központi témái – barátság, kirekesztettség, bátorság – messze túlmutatnak a varázsvilágon.
1984 (George Orwell)
A totalitárius rendszerek – például a Szovjetunió és több kommunista ország – betiltották, mivel a regény egyértelműen kritikát fogalmaz meg a diktatúrákkal szemben. De még az Egyesült Államokban is többször próbálták eltávolítani az iskolai tananyagból, mivel „politikai ideológiát” közvetít, és 'antiamerikai' hangulatot áraszt. A regény azonban mára szinte jóslattá vált: a megfigyelés, a cenzúra és a történelmi manipuláció témái különösen aktuálisak a digitális korban.
A nagy Gatsby (F. Scott Fitzgerald)
Az 1950-es évek Amerikájában többször is felmerült, hogy a regény túl erkölcstelen az iskolai tanításhoz. A karakterek hűtlenek, isznak, hazudnak – és még csak nem is bűnhődnek meg. A történet azonban nem ezek miatt fontos, hanem mert pontosan megmutatja, milyen üressé válhat az anyagi siker és a társadalmi elvárások követése. A regény ma az amerikai irodalom egyik alappillére, és komoly társadalmi kritikát közvetít.
Egri csillagok (Gárdonyi Géza)
Magyarországon időről időre vita tárgya, főként a tananyagban betöltött szerepe miatt. Kritikusai szerint túl hosszú, túl erőszakos, és nem felel meg a mai diákok befogadóképességének. Történészek egy része szerint a regény idealizált nemzeti narratívát közvetít, amely nem árnyalja a korszak etnikai és társadalmi összetettségét. Mások szerint viszont épp ezért fontos belépő a történelmi regény műfajába, és a szabadságért vívott küzdelem univerzális értéket képvisel.
Tóték (Örkény István)
A darab groteszk humorral mutatja be a kiszolgáltatottságot, a hatalomhoz való viszonyt és a háborús idegállapotot. Bár ma már klasszikus, a rendszerváltás előtt cenzúrázták, bizonyos színházak nem merték bemutatni. A túlélésért való abszurd alkalmazkodás témája érzékeny pontja volt a szocialista hatalomgyakorlásnak. A rendszerváltozás után újraolvasva még aktuálisabb: mit kezd egy kisember, ha a rendszer abszurddá válik körülötte?
A Zabhegyező (J.D. Salinger)
A könyvet többször is betiltották amerikai iskolákban, mert a főhős káromkodik, cinikus, és olyan tabutémákat is érint, mint a szexualitás vagy az elidegenedés. Többen támadták, hogy Holden Caulfield 'rossz példa' a fiataloknak. Ennek ellenére mára kultikus regény lett, amely pontosan fogalmazza meg azt az identitásválságot, amit a legtöbb kamasz átél – és sokkal őszintébben beszél a felnőtté válás nehézségeiről, mint bármelyik idealizált ifjúsági könyv.
A betiltás, cenzúra vagy korlátozás nem a könyvről, hanem a közösség félelmeiről szól. A könyvek ugyanis kérdéseket tesznek fel, új nézőpontokat mutatnak – és néha épp ez a baj velük.
Érdemes elgondolkodni: ha egy könyv kivált valamit, az nem a gyengesége, hanem az ereje. Talán nem is az a legveszélyesebb könyv, amit betiltanak – hanem az, amiről senki nem beszél.
