Az irodalomtörténész elmondja, miért lehet mumus egy Jókai-regény általános iskolában.
Mindig nagy vitát képes generálni, akár a pedagógusok között is, hogy frissíteni kell-e a kötelező olvasmányok listáját vagy sem. Megválni a mára már fejnehézzé vált művektől, és frissebb, kevésbé régiesen megfogalmazottokkal helyettesíteni őket.
Farkas Evelin, irodalomtörténész szerint továbbra is fontos elem az irodalomóráknak a Jókai-életmű, de máshonnan lenne érdemes megfogni, korszerűsíteni kellene a megismerésével kapcsolatos lehetőségeket – fejtette ki az Új köznevelésnek adott interjúban.
Idő- és projektalapú megközelítés
Az arany ember és a Köszívű ember fiai is olyan művek, amelyek felsősként nehezen érthetőek elsőre. Farkas szerint egyrészt a gyerekeknek még értelemszeűren nincsen annyi élettapasztalatuk, másrészt pedig kevés idő jut ezeknek a regényeknek a feldolgozására.
Az arany ember esetében a diákokat sokkolja a mű hossza és a nehezen érthető nyelvezete. Sokszor az ilyen jellegű kötelezők miatt lesz kevesebb kedvük a gyerekeknek az olvasáshoz.
„Több időt kellene szánni a mű feldolgozására is – mondjuk projektalapú munkákkal. De erre jelenleg a tanároknak és a diákoknak sincsen ideje a közoktatásban” – fogalmazta meg az irodalomtörténész.
Ahhoz, hogy az érdeklődés fennmaradhasson változtatni kellene a megközelítésen is.
„Én reménytelenül idealista vagyok, így a technikai fejlődésben is a lehetőséget és a reményt szeretem látni. Valahogy úgy képzelem, hogy a technika fejlődésével a diákoknak lehetőségük lesz változatosabb módon eljutni a kötelezőkhöz mint szövegekhez: mondjuk egy fejlett MI már képes lesz egy gyors filmet összerakni az adott fejezetből vagy éppen a diák a kedvenc színészének hangján olvastathatja fel a regényt.” – nyilatkozta Farkas.
Hozzátette, hogy ezek a megoldások ugyanakkor túlságosan messzire is vihetik a diákokat az eredeti szöveg megismerésétől, amivel szintén fontos lenne foglalkozni.
Ahhoz, hogy fennmaradjon új megközelítések kellenek
„Azt gondolom, hogy bár Jókai és művei jelenleg részét képezik a magyar kulturális kincsesbányának, ahhoz, hogy ott is maradjanak, feltétlenül foglalkozni kell velük, és ha lehet, akkor minél változatosabb módon.” – mutatott rá az irodalomtörténész.
A projektalapú megközelítések a diákokat arra késztetnék, hogy saját maguk fedezzék fel Jókait és a műveit. Olyan feladatokkal például, amiben a diákok kutatómunkát végeznek, hogy a városuk vagy a környékük hogyan elevenedik meg Jókai valamelyik regényében. De az ilyen fajta játékos ismerkedést át is lehetne ültetni akár a digitális térbe is, vetette fel Farkas.
A Jókaival való ismerkedés nem feltétlenül egy 600 oldalas nagyregénnyel kellene kezdődjön, hangsúlyozta az irodalomtörténész. Az író életműve az egyik legterjedelmesebb, így szinte mindenki találhat benne neki szimpatikusat.
Legyen az romantikus történet, esetleg gótikus rémmese vagy akár természettel foglalkozó kisregény. Amit viszont mindenképp el kellene olvasni a tanulóknak Farkas szerint, az az Egy magyar nábob A pünkösdi király című fejezete.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
