Nem szívesen olvastok kötelező olvasmányokat? Itt egy megoldás

Hangoskönyv, színdarab, filmes változat. Ezekkel könnyíthetitek meg a kötelező olvasmányok tartalmi megismerését.

  • Rodler Lili

Sokszor könnyebben emészthető egy szépirodalmi mű, ha hallott szöveg formájában, vagy szépen kivitelezett színpadi képek segítségével próbáljuk beemelni a tudásanyagot. Igaz, sok esetben nem tartalmaznak minden olyan elemet, amit a regényekben hangsúlyoztak, de remek tudásalapot adhatnak.

Szinte minden szépirodalmi mű megjelent hangoskönyv formájában is. Az irodalmi művekkel való megismerkedésnek ezt a formáját a Covid járvány idején is előszeretettel használták. Akkor a színészek vállalkoztak arra, hogy a tanmenetben előírt kötelező olvasmányokat felvették hangoskönyvként.

A legtöbbet megtaláljátok a YouTube-on.

Például az Odüsszeiát, amit négy részre osztva hallgathattok végig:

 

Vagy a Bánk bánt, amit két részletben vettek fel:

 

Ha van rá lehetőségetek, akkor érdemes színdarab formájában is megismerkednetek a kötelezőkkel. Nem minden színházi évadban lehet élőben látni őket, így itt is érdemes segítségül hívni a YouTube-ot.

Például Molière Tartuffe-ének 2008-as feldolgozását itt találjátok:

 

Bár a nyelvezet nem felel meg a könyvben írtakhoz, illetve a befejezés sem egyezik, de segít a történet alapköveinek megértésében.

Ha pedig esetleg a modern feldolgozások jobban lekötnek titeket, akkor érdemes megpróbálkoznotok a filmes adaptációkkal is. Akár Jókai Mórtól Az arany emberről, vagy a Kőszívű ember fiairól van szó, akár Dosztojevszkij Bűn és bűnhődéséről, szinte mindenből csináltak már filmes változatot.

Mutatunk is párat nektek:

 

Fontos kihangsúlyozni, hogy a filmes, illetve színházi adaptációk sokszor nem alkalmazkodnak a regényben írtakhoz. Ezeknek a megnézése tényleg csak jó alapot tud adni a művek megismeréséhez. Ahhoz, hogy minden kulcsfontosságú információt megismerjetek belőlük, mindenképp olvassátok el a regényeket, vagy hangoskönyv formájában, figyelmesen hallgassátok végig őket.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.