Szabó Magda Abigélje lett a legjobb kötelező olvasmányok szavazás nyertese

A második és harmadik helyezettet alig pár szavazat választja el egymástól.

  • Rodler Lili

A kötelező olvasmányok rendszeresen kapnak hideget és meleget. Múlt héten megszavaztátok, hogy szerintetek melyiket, a diákok által legkevésbő kedvelt kötelezők közül, a legnehezebb olvasni. Ott Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye kapta a legtöbb jelölést. Ezen a héten viszont azt kérdeztük tőletek, hogy melyik kötelező olvasmányt szerettétek a legjobban.

Ismét sokan osztottátok meg velünk a véleményeteket és közel 2260 szavazat érkezett a Facebook-oldalunkon meghirdetett szavazásra.

 

A kötelező olvasmányokról mindenkinek megvan a véleménye, és az nem feltétlenül egyezik. Kiválogattuk a diákok által inkább kedvelt kötelező olvasmányokat, ti melyeket szerettétek?

Közzétette: eduline.hu – 2025. február 17., hétfő

Ahogy az előző szavazásnál is így a mostani felmérésünk eredménye sem reprezentatív. A következő sorrend alakult ki:

  1. Szabó Magda: Abigél – 427 szavazat
  2. Örkény István: Tóték – 263 szavazat
  3. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – 242 szavazat
  4. Madách Imre: Az ember tragédiája – 240 szavazat
  5. Kosztolányi Dezső: Édes Anna – 234 szavazat
  6. Jókai Mór: Az arany ember – 211 szavazat
  7. Szabó Magda: Az ajtó – 108 szavazat
  8. William Shakespeare: Hamlet – 101 szavazat
  9. Ottlik Géza: Iskola a határon – 88 szavazat
  10. Molière: A képzelt beteg – 84 szavazat
  11. Anton Pavlovics Csehov: Sirály – 73 szavazat
  12. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – 58 szavazat
  13. Honoré de Balzac: Goriot apó – 50 szavazat
  14. Samuel B. Beckett: Godot-ra várva – 42 szavazat
  15. Móricz Zsigmond: Úri muri – 37 szavazat

Azokat az írókat, és irodalmi műveiket, a nagytöbbség jobban kedveli, akik a nem túl régmúltban alkottak. Ez Szabó Magdára és Örkény Istvánra igaz.

Mikszáth ilyen szempontból kilóg a sorból, de a Szent Péter esernyője című regényével annyira maradandót alkotott, hogy szinte minden korosztály megtalálja benne a számítását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.