Szabó Magda Abigélje lett a legjobb kötelező olvasmányok szavazás nyertese

A második és harmadik helyezettet alig pár szavazat választja el egymástól.

  • Rodler Lili

A kötelező olvasmányok rendszeresen kapnak hideget és meleget. Múlt héten megszavaztátok, hogy szerintetek melyiket, a diákok által legkevésbő kedvelt kötelezők közül, a legnehezebb olvasni. Ott Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye kapta a legtöbb jelölést. Ezen a héten viszont azt kérdeztük tőletek, hogy melyik kötelező olvasmányt szerettétek a legjobban.

Ismét sokan osztottátok meg velünk a véleményeteket és közel 2260 szavazat érkezett a Facebook-oldalunkon meghirdetett szavazásra.

 

A kötelező olvasmányokról mindenkinek megvan a véleménye, és az nem feltétlenül egyezik. Kiválogattuk a diákok által inkább kedvelt kötelező olvasmányokat, ti melyeket szerettétek?

Közzétette: eduline.hu – 2025. február 17., hétfő

Ahogy az előző szavazásnál is így a mostani felmérésünk eredménye sem reprezentatív. A következő sorrend alakult ki:

  1. Szabó Magda: Abigél – 427 szavazat
  2. Örkény István: Tóték – 263 szavazat
  3. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – 242 szavazat
  4. Madách Imre: Az ember tragédiája – 240 szavazat
  5. Kosztolányi Dezső: Édes Anna – 234 szavazat
  6. Jókai Mór: Az arany ember – 211 szavazat
  7. Szabó Magda: Az ajtó – 108 szavazat
  8. William Shakespeare: Hamlet – 101 szavazat
  9. Ottlik Géza: Iskola a határon – 88 szavazat
  10. Molière: A képzelt beteg – 84 szavazat
  11. Anton Pavlovics Csehov: Sirály – 73 szavazat
  12. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – 58 szavazat
  13. Honoré de Balzac: Goriot apó – 50 szavazat
  14. Samuel B. Beckett: Godot-ra várva – 42 szavazat
  15. Móricz Zsigmond: Úri muri – 37 szavazat

Azokat az írókat, és irodalmi műveiket, a nagytöbbség jobban kedveli, akik a nem túl régmúltban alkottak. Ez Szabó Magdára és Örkény Istvánra igaz.

Mikszáth ilyen szempontból kilóg a sorból, de a Szent Péter esernyője című regényével annyira maradandót alkotott, hogy szinte minden korosztály megtalálja benne a számítását.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.