Európai viszonylatban Budapesten csökkentek leginkább az albérletárak

A legtöbb európai ország fővárosában éves összevetésben nőttek az albérleti díjak, ezzel szemben Budapesten 2,8 százalékos a visszaesés tavaly augusztushoz képest.

  • Eduline

Jelentősen emelkedtek az albérletek árai az európai országokban. A Spotahome összegzése szerint a máltai Vallettában 11,1 százalékkal drágábban lehet már albérlethez jutni az előző év azonos időszakához képest, ami 942 fontot jelent átlagban - szúrta ki a 24.hu.

A litvániai Vilniusban 10, a lengyelországi Varsóban 9,2, a dániai Koppenhágában 8,7, a svédországi Stockholmban 7,4, a görögországi Athénban 6,9 százalékos emelkedés figyelhető meg. Ezzel szemben Budapesten figyelhető meg a legnagyobb visszaesés: 2,8 százalékkal lettek olcsóbbak az albérletek tavaly augusztushoz képest.

Korábban már mi is írtunk róla, hogy február óta 10 százalékkal csökkent átlagosan a budapesti albérletek ára, de a Várban, a pesti Belvárosban és a Terézvárosban ennél is nagyobb, 15-20 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Azt is megnéztük, hogy ezen a nyáron milyen árakkal kell számolnotok, ha Budapesten szeretnétek lakást bérelni - erről itt írtunk.

Inkább koliba költöznétek?

Nemrég összegyűjtöttük, hogy mennyit kell fizetnetek a budapesti, illetve a vidéki egyetemek kollégiumaiért. Valamint arról is írtunk, milyen árakra számíthattok, ha magánkollégiumot választotok, itt pedig elolvashatjátok, mit kell tudnotok a szakkolikról. Ha pedig nem tudjátok eldönteni, hogy kollégiumba vagy albréletbe költözzetek, akkor olvassátok el a leggyakoribb pro és kontra érvekről szóló cikkünket.

Pár hasznos tipp albérletkeresőknek - így nem lesz káosz a lakásvadászat

Ősztől albérletben tervezitek az egyetemi éveitek kezdetét? Összeszedtünk pár hasznos tippet azoknak, akik most keresnek először kiadó lakást - ezekre érdemes figyelni már az elején.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.