Az egyetem miatt költözők egyik legnagyobb kérdése: albérlet vagy kollégium legyen. Itt vannak a leggyakoribb pro és kontra érvek, amik szóba jöhetnek, amikor lakhatásról döntötök.
A koli és az albi közötti vita minden évben előkerül és szeptemberre minden költöző diáknak meg kell hoznia a döntését. Mielőtt választotok, nézzetek utána alaposan a lehetőségeiteknek, kérdezzetek körbe az ismerőseiteknél, kinek milyen tapasztalatai voltak egy-egy opcióval kapcsolatban. Mint mindennek, ezeknek is megvannak az előnyei és hátrányai is, amikkel most meg szeretnénk ismertetni titeket. A kollégiumi árak és férőhelyek, vagy éppen albérleti kérdéses után jöjjön a kérdéskör vicces oldala.
A kollégiumok mellett szól, hogy remek lehetőség új barátokat szerezni, főleg ha új városba költöztök. Sok helyen csinálnak kolis programokat, közös tanulásokat, és nem kell egyedül felfedeznetek a helyet.
Persze ne feledkezzünk meg a kolis bulikról sem..
Egyetemistaként természetesen az sem probléma, hogy jóval olcsóbb, mint egy albérletet fizetni. Ami viszont az előnye is, a hátrányok közé is besorolhatjuk, itt sosem lesztek egyedül.
A konyhaművészeteteket sem valószínű, hogy itt élhetitek ki.
De legalább még jobb érzés lesz, amikor végre hazajuttok hétvégén. Az albérlet, mint tudjuk sokkal drágább, mint kollégiumban lakni, ami rendesen megcsapolhatja a zsebpénzeteket.
De ez nem jelenti azt, hogy egyedül kell kifizetnetek, fogadhattok lakótársakat, ha szeretnétek. Több egyetemnek van saját felülete, hogy segítsenek lakótársakat keresni a hallgatóiknak, de ha a legjobb barátotokkal egy városba vettek fel egyetemre, ő sem elvetendő opció. Ebben az esetben az előny, hogy magatoknak választhatjátok ki, kivel laktok együtt, és lehet még saját szoba is jut.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
