Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák

Bár a diákok az iskolai szünetekben nem mobilozhatnak, de otthon igenis fognak.

  • Rodler Lili

A Birminghami Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy mennyivel szoronganak jobban azok a diákok, akiknél az iskolában él a telefontilalom, mint akiknél nem. A vizsgálat eredményt a Lancet tudományos szaklapban közölték, ami rámutat, hogy szinte teljesen mindegy, hogy elveszik-e a gyerekektől a mobilt az iskolában vagy sem.

Dánia is betiltja a mobilok használatát az iskolákban

A kutatásnál 20 olyan iskolát vontak be a vizsgálatba, ahol tilos volt a mobilok használata és 10 olyat, ahol a szünetekben nem korlátozták, hogy van-e telefon a gyerekeknél. A diákokat (akik jelen esteben statisztikailag reprezentálták az angol diákságot) kérdőívekkel kérdezték ki a mentális állapotukról.

Az adatok szerint semmilyen különbség nincs a két csoport között.

Pontosan ugyanannyi volt a szorongás, a depressziós, a problémás közösségi média használat és az énkép-zavar a fiataloknál, függetlenül attól, hogy a szünetekben náluk van-e a készülékük.

 

Shutterstock

Fontos leszögezni, hogy a kutatással nem azt akarták cáfolni, hogy a telefonhasználat nem káros a mentális egészségre. Csupán azt akarták felmérni, hogy tényleg hatással van-e az iskolai mobilhasználat a szorongás fajtáira.

Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok

A negatív adatok mellett viszont azt kimutatták, hogy erős az összefüggés a diákok mentális egészsége és a telefonhasználat között. Tehát minél többet lógnak rajta, annál nagyobb eséllyel lesznek problémáik. Viszont erre az iskolai telefonozás nincsen nagy befolyással. Eddig sem ott használták a diákok a legtöbbet, hanem otthon a négy fal között. Így a kutatás felveti azt a sokszor használt kérdést újból, hogy nem lenne-e jobb ötlet a gyerekeket a felelős használatra tanítani, mint megvonni az eszközt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.