Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák

Bár a diákok az iskolai szünetekben nem mobilozhatnak, de otthon igenis fognak.

  • Rodler Lili

A Birminghami Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy mennyivel szoronganak jobban azok a diákok, akiknél az iskolában él a telefontilalom, mint akiknél nem. A vizsgálat eredményt a Lancet tudományos szaklapban közölték, ami rámutat, hogy szinte teljesen mindegy, hogy elveszik-e a gyerekektől a mobilt az iskolában vagy sem.

Dánia is betiltja a mobilok használatát az iskolákban

A kutatásnál 20 olyan iskolát vontak be a vizsgálatba, ahol tilos volt a mobilok használata és 10 olyat, ahol a szünetekben nem korlátozták, hogy van-e telefon a gyerekeknél. A diákokat (akik jelen esteben statisztikailag reprezentálták az angol diákságot) kérdőívekkel kérdezték ki a mentális állapotukról.

Az adatok szerint semmilyen különbség nincs a két csoport között.

Pontosan ugyanannyi volt a szorongás, a depressziós, a problémás közösségi média használat és az énkép-zavar a fiataloknál, függetlenül attól, hogy a szünetekben náluk van-e a készülékük.

 

Shutterstock

Fontos leszögezni, hogy a kutatással nem azt akarták cáfolni, hogy a telefonhasználat nem káros a mentális egészségre. Csupán azt akarták felmérni, hogy tényleg hatással van-e az iskolai mobilhasználat a szorongás fajtáira.

Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok

A negatív adatok mellett viszont azt kimutatták, hogy erős az összefüggés a diákok mentális egészsége és a telefonhasználat között. Tehát minél többet lógnak rajta, annál nagyobb eséllyel lesznek problémáik. Viszont erre az iskolai telefonozás nincsen nagy befolyással. Eddig sem ott használták a diákok a legtöbbet, hanem otthon a négy fal között. Így a kutatás felveti azt a sokszor használt kérdést újból, hogy nem lenne-e jobb ötlet a gyerekeket a felelős használatra tanítani, mint megvonni az eszközt.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?