Óvodák átalakítása, kompetenciamérésekre való készülés, középiskolai szóbelik – ezek voltak a hét legfontosabb hírei

Alig van a gyerekeknek idejük ebédelni a menzán, kijött a legújabb Tárki tanulmány, egyre magasabb az iskolaelhagyó gyerekek aránya, és mindeközben elkezdődtek a középiskolai felvételi eljárás szóbeli vizsgái. Összeszedtük, mivel foglalkoztunk a héten.

  • Rodler Lili

Minden hatodik pedagógus 60 évnél idősebb az általános iskolákban tanítók közül

13,6 százalékról 15,2-re nőtt a 60 vagy annál idősebb tanárok aránya az általános iskolákban országszerte.

Percek alatt falják be az ebédet a magyar diákok, de van, akire sor sem kerül a menzán

Átlagosan 10-20 percük van a magyar diákoknak arra, hogy megebédeljenek - derül ki az Eduline által indított nem reprezentatív felmérésből. Ennyi idő alatt a tanulók többségének csak arra van ideje, hogy belapátolja a kapott ételt, vannak viszont, akik rosszabbul járnak: bezár a menza, mire jut idejük arra, hogy ebédeljenek.

Kezdődnek a 2025-ös középiskolai szóbeli felvételik

Március 3-tól egészen március 20-ig hívhatják be szóbeli beszélgetésre azokat a középiskolába készülő diákokat, akik olyan intézménybe jelentkeznek, ahol szóbeli felvételi is feltétele a sikeres bekerülésnek.

Alkotmánybíróság előtt a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életviteléről szóló jogszabály

A TASZ szerint már idén tavasszal döntés születhet.

Az óvodák teljes átalakítására készülhet a kormány; itt vannak az eddigi tervek, intézkedések

Elsorvasztanák a vegyes csoportokat, a nagycsoportosok már az óvodán belül az iskolára készülhetnek, tucatnyi óvoda bezárásáról döntöttek az önkormányzatok az ország legkülönbözőbb helyszínein. Ez csak néhány példa azok közül, hogy februárban milyen, az óvodai nevelést érintő hírek jelentek meg. Minden jel arra utal, hogy a következő időszakban teljesen átalakulhat a legkisebbek nevelése. Összeszedtük, mik az eddigi legfontosabb tervezetek és intézkedések.

 

Hogyan érdemes idén készülni a kompetenciamérésekre?

Már csak szűk egy hónap és kezdődik az első olyan kompetenciamérés, aminek nagy eséllyel tétje is lesz. A cikksorozatunk második részében azzal foglalkozunk, milyen feladatokra lehet számítani a kompetenciamérésen, milyen segédeszközöket lehet használni.

Hiába emelik a béreket az ELTE-n, az egyetemi tanárok még így is kevesebbet keresnek, mint a közoktatásban dolgozók

480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.

 

Egyre több az iskolaelhagyó Magyarországon

Az összes fontos mutató szerint romlott a magyar fiatalok iskolázottsága az elmúlt 10 évben.

Csillagászati összegeket fizetnek a szülők a nemzetközi magániskolákban

Az általános iskolai tandíjak évente több millió forintba is kerülhetnek egyes magániskolákban, és ehhez gyakran különböző egyszeri vagy rendszeres költségek is társulnak. Megnéztük, mennyibe fájna, ha nemzetközi magániskolába akarnánk íratni a gyerekeket.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.