Óvodák átalakítása, kompetenciamérésekre való készülés, középiskolai szóbelik – ezek voltak a hét legfontosabb hírei

Alig van a gyerekeknek idejük ebédelni a menzán, kijött a legújabb Tárki tanulmány, egyre magasabb az iskolaelhagyó gyerekek aránya, és mindeközben elkezdődtek a középiskolai felvételi eljárás szóbeli vizsgái. Összeszedtük, mivel foglalkoztunk a héten.

  • Rodler Lili

Minden hatodik pedagógus 60 évnél idősebb az általános iskolákban tanítók közül

13,6 százalékról 15,2-re nőtt a 60 vagy annál idősebb tanárok aránya az általános iskolákban országszerte.

Percek alatt falják be az ebédet a magyar diákok, de van, akire sor sem kerül a menzán

Átlagosan 10-20 percük van a magyar diákoknak arra, hogy megebédeljenek - derül ki az Eduline által indított nem reprezentatív felmérésből. Ennyi idő alatt a tanulók többségének csak arra van ideje, hogy belapátolja a kapott ételt, vannak viszont, akik rosszabbul járnak: bezár a menza, mire jut idejük arra, hogy ebédeljenek.

Kezdődnek a 2025-ös középiskolai szóbeli felvételik

Március 3-tól egészen március 20-ig hívhatják be szóbeli beszélgetésre azokat a középiskolába készülő diákokat, akik olyan intézménybe jelentkeznek, ahol szóbeli felvételi is feltétele a sikeres bekerülésnek.

Alkotmánybíróság előtt a gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életviteléről szóló jogszabály

A TASZ szerint már idén tavasszal döntés születhet.

Az óvodák teljes átalakítására készülhet a kormány; itt vannak az eddigi tervek, intézkedések

Elsorvasztanák a vegyes csoportokat, a nagycsoportosok már az óvodán belül az iskolára készülhetnek, tucatnyi óvoda bezárásáról döntöttek az önkormányzatok az ország legkülönbözőbb helyszínein. Ez csak néhány példa azok közül, hogy februárban milyen, az óvodai nevelést érintő hírek jelentek meg. Minden jel arra utal, hogy a következő időszakban teljesen átalakulhat a legkisebbek nevelése. Összeszedtük, mik az eddigi legfontosabb tervezetek és intézkedések.

 

Hogyan érdemes idén készülni a kompetenciamérésekre?

Már csak szűk egy hónap és kezdődik az első olyan kompetenciamérés, aminek nagy eséllyel tétje is lesz. A cikksorozatunk második részében azzal foglalkozunk, milyen feladatokra lehet számítani a kompetenciamérésen, milyen segédeszközöket lehet használni.

Hiába emelik a béreket az ELTE-n, az egyetemi tanárok még így is kevesebbet keresnek, mint a közoktatásban dolgozók

480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.

 

Egyre több az iskolaelhagyó Magyarországon

Az összes fontos mutató szerint romlott a magyar fiatalok iskolázottsága az elmúlt 10 évben.

Csillagászati összegeket fizetnek a szülők a nemzetközi magániskolákban

Az általános iskolai tandíjak évente több millió forintba is kerülhetnek egyes magániskolákban, és ehhez gyakran különböző egyszeri vagy rendszeres költségek is társulnak. Megnéztük, mennyibe fájna, ha nemzetközi magániskolába akarnánk íratni a gyerekeket.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.