13,6 százalékról 15,2-re nőtt a 60 vagy annál idősebb tanárok aránya az általános iskolákban országszerte.
Ez 11 ezer főt jelent, amihez képest a 35 évesnél fiatalabb pedagógusok száma mindössze 8,7 ezer fő volt a 2023/2024-es tanévben – vette észre a Népszava, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi TÉR-KÉP kiadványából. Ez a statisztika a hazai térségek társadalmi és gazdasági különbségeit mutatja be.
Az elmúlt időszakban - az eddigiekhez képest - elöregedés tapasztalható az általános iskolai tanárok között. A 2024/2025-ös tanévre 15,2 százalékra nőtt a korábbi 2023/2024-as tanévben mért 13,6 százalékról, ami az előző 2022/2023-as tanévéhez képest is nőtt. Akkor még csak 11,9 százalék, azaz (8830 fő) volt a 60 éves vagy annál idősebb tanárok arányuk.
A TÉR-KÉP kiadvány szerint a legmagasabb arányban az előző tanévben a fővárosban, illetve a Nógrád és Zala vármegyei járásokban dolgozott a legtöbb 59 évesnél idősebb pedagógus. Egyes megyei járásokban a 20 százalékot is meghaladta az arányuk.
Budapesten legalább kilenc olyan kerület volt, ahol 16,5 és 20 százalék között, valamint hat olyan kerület, ahol 20-27 százalék között alakult a 60 éves vagy idősebb általános iskolai tanárok aránya. Miközben két évvel korábban a legmagasabb arányszámok még 14 és 20 százalék között mozogtak a járásokban és a budapesti kerületekben is – emelte ki a hírportál.
A 35 évesnél fiatalabb pedagógusok száma 8,7 ezer fő volt az általános iskolákban a 2023/2024-es tanévben, arányuk 12,1 százalékot tett ki. A fiatal pedagógusok esetében az arányok viszont konzisztensek. A 2022/2023-as tanévben is 8,7 ezren voltak és az azt megelőző tanévben is 8,8 ezer fő körül alakult.
Az elmúlt évek statisztikáiból az a következtetés vonható le, hogy a fiatalok száma egyre jobban csökken az általános iskolai pedagógusok körében, míg az idősebb tanároké az elmúlt nyolc év alatt szinte a háromszorosára nőtt. A 2015/2016-os tanévben még 21,4 százalékot tett ki a 30-39 éves tanárok száma az általános iskolákban, a 60 évesnél idősebbeké viszont csak 5,3 százalék volt – írta a Népszava.
A hírportál a statisztikával kapcsolatban megkereste a Pedagógusok Szakszervezetének elnökét, Totyik Tamást, aki elmondta, hogy az idősebb tanárok aránynövekedése az összes iskolatípusra jellemző. Szerinte a pedagógusok többsége az 50-59 éves korosztályba tartozik, miközben a pályakezdők száma továbbra is alacsony.
Hozzátette: abban bízott, hogy az uniós forrásból biztosított béremelés vonzóbbá teszi majd a pályát a fiatalok számára, ám az eddigi adatokból ez még nem látszik.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
