13,6 százalékról 15,2-re nőtt a 60 vagy annál idősebb tanárok aránya az általános iskolákban országszerte.
Ez 11 ezer főt jelent, amihez képest a 35 évesnél fiatalabb pedagógusok száma mindössze 8,7 ezer fő volt a 2023/2024-es tanévben – vette észre a Népszava, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi TÉR-KÉP kiadványából. Ez a statisztika a hazai térségek társadalmi és gazdasági különbségeit mutatja be.
Az elmúlt időszakban - az eddigiekhez képest - elöregedés tapasztalható az általános iskolai tanárok között. A 2024/2025-ös tanévre 15,2 százalékra nőtt a korábbi 2023/2024-as tanévben mért 13,6 százalékról, ami az előző 2022/2023-as tanévéhez képest is nőtt. Akkor még csak 11,9 százalék, azaz (8830 fő) volt a 60 éves vagy annál idősebb tanárok arányuk.
A TÉR-KÉP kiadvány szerint a legmagasabb arányban az előző tanévben a fővárosban, illetve a Nógrád és Zala vármegyei járásokban dolgozott a legtöbb 59 évesnél idősebb pedagógus. Egyes megyei járásokban a 20 százalékot is meghaladta az arányuk.
Budapesten legalább kilenc olyan kerület volt, ahol 16,5 és 20 százalék között, valamint hat olyan kerület, ahol 20-27 százalék között alakult a 60 éves vagy idősebb általános iskolai tanárok aránya. Miközben két évvel korábban a legmagasabb arányszámok még 14 és 20 százalék között mozogtak a járásokban és a budapesti kerületekben is – emelte ki a hírportál.
A 35 évesnél fiatalabb pedagógusok száma 8,7 ezer fő volt az általános iskolákban a 2023/2024-es tanévben, arányuk 12,1 százalékot tett ki. A fiatal pedagógusok esetében az arányok viszont konzisztensek. A 2022/2023-as tanévben is 8,7 ezren voltak és az azt megelőző tanévben is 8,8 ezer fő körül alakult.
Az elmúlt évek statisztikáiból az a következtetés vonható le, hogy a fiatalok száma egyre jobban csökken az általános iskolai pedagógusok körében, míg az idősebb tanároké az elmúlt nyolc év alatt szinte a háromszorosára nőtt. A 2015/2016-os tanévben még 21,4 százalékot tett ki a 30-39 éves tanárok száma az általános iskolákban, a 60 évesnél idősebbeké viszont csak 5,3 százalék volt – írta a Népszava.
A hírportál a statisztikával kapcsolatban megkereste a Pedagógusok Szakszervezetének elnökét, Totyik Tamást, aki elmondta, hogy az idősebb tanárok aránynövekedése az összes iskolatípusra jellemző. Szerinte a pedagógusok többsége az 50-59 éves korosztályba tartozik, miközben a pályakezdők száma továbbra is alacsony.
Hozzátette: abban bízott, hogy az uniós forrásból biztosított béremelés vonzóbbá teszi majd a pályát a fiatalok számára, ám az eddigi adatokból ez még nem látszik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
