Sokan azért választják a pedagógus pályát, mivel a diákéveik során olyan tanítóik voltak, akik megihlették őket.
A gyerekek jelentik a pedagóguspálya legnagyobb vonzerejét, míg hivatásuk társadalmi megbecsülését a diplomaszerzés előtt álló fiatalok egy része alacsonynak tartja - írja a közlemény, ami az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógus és tanító szakos hallgatói körében készült felmérés eredményeit mutatja be, amit 2024 decemberében és 2025 januárjában végeztek.
A főiskola online, nem reprezentatív felméréséből - amelyben az intézmény több mint 100 óvodapedagógus és tanító szakos hallgatója vett részt - az is kiderült, hogy a hallgatók többsége szeretne a szakmán belül elhelyezkedni.
Egészen pontosan tízből nyolc pedagógus hallgató szeretne diploma után a választott pályán maradni. 10-10 százalékuk pedig már most azt tervezi, hogy az oklevél megszerzése után nem állami, hanem egyházi, magán- vagy alapítványi intézményben helyezkedik el.
A kérdezettek összesen két százaléka gondolja úgy, hogy nem akarnának a diploma után a pályán maradni. Helyette valami teljesen mással foglalkoznának.
Miért éppen pedagógusképzés?
2024-ben országszerte több mint 30 százalékkal többen jelölték meg első helyen a tanító szakokat, de az óvodapedagógus, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésre is szignifikánsan megnőtt az érdeklődés.
A felmérés szerint a legfőbb oka, hogy ezt a pályát választják az az, hogy szívesen foglalkoznak gyerekekkel. Másod- és harmadsorban pedig az óvodai és iskolai munkát jól összeegyeztethetőnek ítélték a családdal és a gyerekneveléssel, illetve kiemelték a szakma társadalmi hasznosságát is.
Az adatokból az is kiderült, hogy a leendő pedagógusok egy része stabil munkahelynek tartja az óvodákat és iskolákat: 17 százalékuk úgy gondolja, hogy óvodapedagógusként vagy tanítóként mindig lesz állása, nem kell majd munkanélküliségtől tartania.
A hallgatók harmada egy számára fontos személy hatására választotta ezt a hivatást. 26 százalékuk pedig kiváló pedagógusokkal találkozott diákként, akik példájukkal szintén erre sarkallták.
Érdekes módon az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy bíztatták-e őket a középiskolai tanáraik a pedagógusképzésre való jelentkezéssel kapcsolatban, csak minden ötödik hallgató válaszolt igennel. A legtöbbjük szakválasztását egyáltalán nem véleményezték tanáraik: 17 százalék úgy emlékszik, pályaválasztási döntésének vegyes volt a fogadtatása, 7 százalék pedig arról számolt be, a legtöbben inkább lebeszélni próbálták a pedagóguspályáról.
Rugalmas igazgató, jó hangulatú tantestület, együttműködő szülők
Bár pozitív jövőképpel folytatják a tanulmányaikat, így is vannak dolgok, amiktől tartanak a leendő tanítók és óvodapedagógusok:
„Bár a pedagógus társadalmon belül éppen a hivatásukat magas szinten gyakorló óvodapedagógusok és tanítók azok, akiknek a társadalmi megbecsültsége megmaradt, mindnyájunk számára tanulságos a fiatalok ezzel kapcsolatos félelme. Tanulságos és ösztönző: társadalmi szinten – szülők, képzők, kollégák, döntéshozók – hív meg arra, hogy újragondoljuk a pedagógusszerep jelentőségét és annak pozitív kommunikációját” – reflektál az eredményekre Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.
A felmérés eredményeiből ezek a legfontosabb konklúziók:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
