Mindegyik pedagógusszak esetében a frissen végzettek bruttó átlagjövedelme eléri a 400 ezer forintot.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) nemrég publikálta a legfrissebb, 2021/22-es tanévben végzett egyetemistákról szóló adatait. Az eredményekből az is kiderül, milyen bérezésre számíthatnak a friss diplomások, és mennyi idő alatt helyezkednek el a végzettségüknek megfelelő munkakörben.
Az alapszakos pedagógusképzésben végzettek átlagos bruttó fizetése 427 801 forint volt. A képzések közül pedig a csecsemő- és kisgyermeknevelő diplomával lehet a legtöbbet keresni: átlagosan bruttó 449 566 forintot. A felmérésből azt is látni, hogy mindegyik pedagógusképzés bruttó átlagjövedelme eléri a 400 ezer forintot. Szakonként azonban némi eltérés figyelhető meg:
A végzettek átlagosan 1,32 hónap alatt találnak munkát, ami azt mutatja, hogy a pedagógus végzettségűek iránt továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerőpiacon.
Az osztatlan tanári képzést a DPR rendszere külön vizsgálta. Az itt végzettek bruttó átlagjövedelme az adatok alapján 448 812 forint, az elhelyezkedéi idő pedig kevesebb az alapszakos pedagógusképzések átlagánál, ugyanis ezzel a diplomával átlagosan 1,03 hónap alatt találtak munkát a pályakedzők.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
