Kezdődnek a 2025-ös középiskolai szóbeli felvételik

Március 3-tól egészen március 20-ig hívhatják be szóbeli beszélgetésre azokat a középiskolába készülő diákokat, akik olyan intézménybe jelentkeznek, ahol szóbeli felvételi is feltétele a sikeres bekerülésnek.

Egyes intézményekben a szóbeli meghallgatásokra minden diákot behívnak, aki a jelentkezési lapján megjelölte az adott középiskolát, máshol azonban csak azok mehetnek szóbelire, akik a központi írásbeli felvételi vizsgán (és egyes esetekben az általános iskolai eredményeik alapján) elérnek egy az intézmény által meghatározott pontszámot.

Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mely időpontokban szervezik a szóbeliket az elitgimik.

Amennyiben az iskolák ponthatárhoz kötötték a szóbelire való behívást, azt az intézmény honlapján teszik közzé, vagy tájékoztatást küldenek a felvételiző diákoknak.

A VII. Kerületi Madách Imre Gimnáziumban például 63 ponttól hívják be a jelentkezőket a szóbeli felvételire. A VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnáziumban tagozatonként eltér, hogy hány ponttól hívják be a felvételizőket: német tagozatra 100 pont, angol tagozatra 117 pont, az összes további tagozatra pedig 110 pont a behívási ponthatár.

Arról, hogy egyes iskolák milyen ponthatárokkal hívják be szóbelizni a nyolcadikos felvételizőket, az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna