Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egy ikonikussá vált körcsarnok a Dudujka-völgyben, egy érdekes campus-kísérlet Piliscsabán, planetárium az egri egyetem tetején, monumentális díszudvar Debrecenben. Tizenkét különleges egyetemi épületet mutatunk be, cikkünk végén szavazhattok is arra a campusra, amelyik a legjobban tetszik. (A fővárosi egyetemeket hiányoló olvasóinknak mondjuk: cikksorozatunk következő részében Budapesten nézünk körül.)
A díszudvar, ahová egy tízemeletes panelház is beférne
Monumentális épület, hatalmas park és egy szökőkút, amelybe (majdnem) minden végzős beleugrik az utolsó vizsga után. A Debreceni Egyetem főépülete 6200 négyzetméteres (valószínűleg egyetlen ember sincs, aki az összes teremben és tanári szobában járt volna, az alagsor például igazi labirintus), és eredetileg tornyokat is kapott volna. A legszebb része egyébként az üvegtetős díszudvar, amelynek a belmagassága majdnem 30 méter.

József Attila vs Horger Antal
Nem egyetemnek épült, a szegedi ítélőtábla működött benne, csak a trianoni döntés után költöztek be a tanszékek, méghozzá a Kolozsvárról „átmenekített” egyetemé. A Szegedi Tudományegyetem főépületénél áll József Attila szobra, ami egyrészt érthető (egészen 2000-ig viselte az egyetem a nevét), másrészt ironikus is. Ebben az épületben volt ugyanis annak a Horger Antalnak a szobája, aki eltanácsolta a francia-filozófia-magyar szakos költőt a tanári pályától. József Attila (finoman szólva) nem zárta szívébe az egyetem „fura urát”.
Egyetemi épületek a szegedi dóm körül
És még mindig Szegeden maradunk. A város leghíresebb terén is egyetemet (sőt, valójában kettőt) lehet találni. A szegedi dómot körülölelő barnás épületekben a Gál Ferenc Egyetem és a Szegedi Tudományegyetemnek több tanszéke működik. A tér egyébként nem olyan régi, mint amilyennek tűnik, csak a 20-as évek végén tervezték.
A parlament helyett
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem épülete tényleg legendás hely. Egy ideig az Oratórium nevű nagyterem töltötte be a parlament szerepét: itt készítették elő 1849-ben a Habsburg-ház trónfosztását, de 1944-ben is itt ülésezett az ideiglenes nemzetgyűlés.
Körcsarnok a Dudujka-völgyben
A körcsarnok kilóg a sorból – nem tartozik a nagy egyetemek klasszikus épületei közé. Nem véletlenül, hiszen a Dudujka-völgyben csak 1950-ben kezdték el építeni a Nehézipari Műszaki Egyetemet. Mégis ez a miskolci campus ikonikus épülete. A miskolciak egyébként az ötvenes évek óta alaposan belakták a helyet, legalább egy tucat egészen érdekes hagyományuk van, a balekoktatástól kezdve a balekkeresztelésen át a szakestekig.
Camera obscura az egyetem tetején
Az Eszterházy Károly Egyetem főépületét nehéz lenne eltéveszteni – az egri bazilikával szemben áll, és van egy tornya. Ebben a toronyban vannak a legérdekesebb dolgok: a planetárium és a camera obscura. Utóbbi 1776-ban készült, és igazi ritkaság: az optikai eszköz a sötétkamrában lévő fehér asztallapra vetíti ki a város aktuális képét.

A Széchenyi István Egyetem hatalmas tömbjei
A győri egyetem campusa a miskolcinál majdnem húsz évvel fiatalabb – és szintén monumentális. Az akkori Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolának épült, azóta pedig többször bővítették.
A kaposvári campus
A kaposvári egyetem (ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor ma már a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa) épülete listánkon alighanem a legfiatalabb.
Az egykori piliscsabai campus
Már nem egyetemi épület, de nem lehet kihagyni – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai campusa érdekes kísérlet volt, arról a mai napig vitáznak, hogy igazi egyetemvárosként működött-e az alig 8400 fős település határában. A terület 1991-ig egyébként a szovjet hadsereg laktanyája volt, a kilencvenes években húzták fel a Makovecz Imre és a Makona Egyesülés által tervezett épületeket. A legkülönlegesebb a Stephaneum.

A Pécsi Tudományegyetem épülete
Mármint az egyik a sok közül. A BTK és a TTK campusának ikonikus épületében régen egy jezsuita gimnázium és internátus működött – a Fortepanon még lehet találni olyan fotókat, amelyek az akkori diákokról készültek.
Egyetem egy botanikus kert közepén
A Soproni Egyetem legkülönlegesebb része valójában nem is a főépület, hanem az a hatalmas botanikus kert, amely körbeveszi a campust – felfelé és lefelé is érdemes nézni, mert több faóriás mellett egészen ritka növényfajokat is láthattok. A soproniaknak egyébként a miskolciakhoz hasonlóan egészen sajátos hagyományaik vannak (a két egyetemnek közös múltja van), a valétánsok, vagyis a végzősök például nemcsak a campustól, hanem a várostól is hosszasan búcsúznak.
Rendházból egyetem
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem főépületének története sem szokványos, sokáig premontrei rendház volt, a helyet a II. világháború sem kímélte, évtizedek óta pedig az egyetem működik benne. Az épület mellett egyébként a botanikus kertet sem érdemes kihagyni, magnóliákat, bambuszokat és vadrózsákat is lehet látni.
És akkor jöjjön a lényeg
Melyik egyetemi épület tetszik a legjobban? Szavazzatok - erre június 25-én délig van lehetőségetek.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.