Különleges egyetemi hagyományok Magyarországról, amiket még ma is őriznek

Hallottatok már a sárgulásról? Tudjátok, ki az a balek, és hogyan lehet belőle „isteni Fényben tündöklő Dicső Firma”?

  • Eduline
Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetemen Gazdaságtudományi Karán, valamint Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán minden évben egy hét a végzősöké. A hallgatók ebben az időszakban búcsúznak el a várostól és az oktatásban eltöltött évektől. Ezt sárgulásnak nevezik.

1868 óta képez agrárszakembereket Debrecen, azóta is minden év áprilisában egy hét a sárgulóké. Az esemény csúcspontotját a lovas felvonulás jelenti, amikor a diploma előtt álló diákok a várostól is elbúcsúznak.

Wikipedia

Komoly hallgatói hagyományok vannak a Miskolci Egyetemen is. Az egyetemre kerülők még „pogánynak” vagy „poganyinának” számítanak, s csupán akkor "keresztelik balekká” egy ünnepélyes szakestélyen, ha a balekoktatást követően sikeresen vizsgázott.

Azonos gyökereik miatt a Soproni Egyetem hagyományai is hasonlóan a balekkeresztelőre és a balekok előrelépésére épül. A selmecbányai akadémián színes diákhagyományok születtek. Kik is azok a balekok?

A hallgatók besorolása, megnevezése sajátos: az elsőéves, kereszteletlen hallgató a pogány, a megkeresztelt hallgató a balek (=bulek, róka), a másodéves hallgató a szénégető (=kohlenbrenner), a harmad-, negyed-, ötödéves hallgató a firma, a végzős firma a valétáns, 5 év után veterán, sok év után ultra supra veterán, idős korban ultra supra veteranissimus, ami egyúttal rangjukat is jelenti - írja a Soproni Egyetem ismertetője.

Például magára a balekkeresztelésre egy kijelölt kocsmában, köri helyiségben, tanteremben, ifjúsági házban kerül sor. A szigorú koreográfiájú szakestélyen, a balekcsősz felvezetésével, a „Mi tündöklik ott fenn?” nóta éneklése közben, egymás fülét fogva érkeznek a sikeres balekvizsgát tett pogányok a keresztelésre. Ezután keresztapát és -anyát választanak.

A ti egyetemeteken is vannak hasonló hagyományok? Írjátok meg nekünk az [email protected]!

Meztelen futás, sárga szöcske és tojásdobálás: a legőrültebb egyetemi szokások

A gólyatáborhoz és a vizsgaidőszakhoz legalább annyira hozzátartoznak a furcsábbnál furcsább egyetemi hagyományok, mint a bulik vagy a szigorlatok. Van, ahol tojásdobálással ünnepelnek az egyetemisták, máshol balekkeresztelőt, meztelen futást vagy „sárga szöcskét" szerveznek. A 2010-es volt az utolsó meztelen futás az amerikai Tufts egyetemen.

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Havi legalább félmilliós fizetésért nyílt pályázaton keresi a minisztérium azokat a vezetőket, akik levezénylik a kekvák megszüntetését

Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.