Hallottatok már a sárgulásról? Tudjátok, ki az a balek, és hogyan lehet belőle „isteni Fényben tündöklő Dicső Firma”?
A Debreceni Egyetemen Gazdaságtudományi Karán, valamint Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán minden évben egy hét a végzősöké. A hallgatók ebben az időszakban búcsúznak el a várostól és az oktatásban eltöltött évektől. Ezt sárgulásnak nevezik.
1868 óta képez agrárszakembereket Debrecen, azóta is minden év áprilisában egy hét a sárgulóké. Az esemény csúcspontotját a lovas felvonulás jelenti, amikor a diploma előtt álló diákok a várostól is elbúcsúznak.
Komoly hallgatói hagyományok vannak a Miskolci Egyetemen is. Az egyetemre kerülők még „pogánynak” vagy „poganyinának” számítanak, s csupán akkor "keresztelik balekká” egy ünnepélyes szakestélyen, ha a balekoktatást követően sikeresen vizsgázott.
Azonos gyökereik miatt a Soproni Egyetem hagyományai is hasonlóan a balekkeresztelőre és a balekok előrelépésére épül. A selmecbányai akadémián színes diákhagyományok születtek. Kik is azok a balekok?
A hallgatók besorolása, megnevezése sajátos: az elsőéves, kereszteletlen hallgató a pogány, a megkeresztelt hallgató a balek (=bulek, róka), a másodéves hallgató a szénégető (=kohlenbrenner), a harmad-, negyed-, ötödéves hallgató a firma, a végzős firma a valétáns, 5 év után veterán, sok év után ultra supra veterán, idős korban ultra supra veteranissimus, ami egyúttal rangjukat is jelenti - írja a Soproni Egyetem ismertetője.
Például magára a balekkeresztelésre egy kijelölt kocsmában, köri helyiségben, tanteremben, ifjúsági házban kerül sor. A szigorú koreográfiájú szakestélyen, a balekcsősz felvezetésével, a „Mi tündöklik ott fenn?” nóta éneklése közben, egymás fülét fogva érkeznek a sikeres balekvizsgát tett pogányok a keresztelésre. Ezután keresztapát és -anyát választanak.
A ti egyetemeteken is vannak hasonló hagyományok? Írjátok meg nekünk az [email protected]!
Meztelen futás, sárga szöcske és tojásdobálás: a legőrültebb egyetemi szokások
A gólyatáborhoz és a vizsgaidőszakhoz legalább annyira hozzátartoznak a furcsábbnál furcsább egyetemi hagyományok, mint a bulik vagy a szigorlatok. Van, ahol tojásdobálással ünnepelnek az egyetemisták, máshol balekkeresztelőt, meztelen futást vagy „sárga szöcskét" szerveznek. A 2010-es volt az utolsó meztelen futás az amerikai Tufts egyetemen.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
