Különleges egyetemi hagyományok Magyarországról, amiket még ma is őriznek
Hallottatok már a sárgulásról? Tudjátok, ki az a balek, és hogyan lehet belőle „isteni Fényben tündöklő Dicső Firma”?
Eduline
Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetemen Gazdaságtudományi Karán, valamint Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán minden évben egy hét a végzősöké. A hallgatók ebben az időszakban búcsúznak el a várostól és az oktatásban eltöltött évektől. Ezt sárgulásnak nevezik.
1868 óta képez agrárszakembereket Debrecen, azóta is minden év áprilisában egy hét a sárgulóké. Az esemény csúcspontotját a lovas felvonulás jelenti, amikor a diploma előtt álló diákok a várostól is elbúcsúznak.
Wikipedia
Komoly hallgatói hagyományok vannak a Miskolci Egyetemen is. Az egyetemre kerülők még „pogánynak” vagy „poganyinának” számítanak, s csupán akkor "keresztelik balekká” egy ünnepélyes szakestélyen, ha a balekoktatást követően sikeresen vizsgázott.
Azonos gyökereik miatt a Soproni Egyetem hagyományai is hasonlóan a balekkeresztelőre és a balekok előrelépésére épül. A selmecbányai akadémián színes diákhagyományok születtek. Kik is azok a balekok?
A hallgatók besorolása, megnevezése sajátos: az elsőéves, kereszteletlen hallgató a pogány, a megkeresztelt hallgató a balek (=bulek, róka), a másodéves hallgató a szénégető (=kohlenbrenner), a harmad-, negyed-, ötödéves hallgató a firma, a végzős firma a valétáns, 5 év után veterán, sok év után ultra supra veterán, idős korban ultra supra veteranissimus, ami egyúttal rangjukat is jelenti - írja a Soproni Egyetem ismertetője.
Például magára a balekkeresztelésre egy kijelölt kocsmában, köri helyiségben, tanteremben, ifjúsági házban kerül sor. A szigorú koreográfiájú szakestélyen, a balekcsősz felvezetésével, a „Mi tündöklik ott fenn?” nóta éneklése közben, egymás fülét fogva érkeznek a sikeres balekvizsgát tett pogányok a keresztelésre. Ezután keresztapát és -anyát választanak.
A ti egyetemeteken is vannak hasonló hagyományok? Írjátok meg nekünk az [email protected]!
A gólyatáborhoz és a vizsgaidőszakhoz legalább annyira hozzátartoznak a furcsábbnál furcsább egyetemi hagyományok, mint a bulik vagy a szigorlatok. Van, ahol tojásdobálással ünnepelnek az egyetemisták, máshol balekkeresztelőt, meztelen futást vagy „sárga szöcskét" szerveznek. A 2010-es volt az utolsó meztelen futás az amerikai Tufts egyetemen.
Tavaly még senki sem jelölte meg első helyen a kémia-fizika szakpárt az egyetemi felvételin, idén azonban már hárman is beírták az első helyre. Azonban továbbra sem éri el az ötvenet azoknak a száma, akik első helyen jelentkeztek kémia osztatlan tanári szakra.
Nemcsak a bizonyítvány miatt éri meg jól teljesíteni a szakmai vizsgán: komoly pénzjutalom is járhat érte. A végzős szakképzésben tanulók akár több százezer forintos támogatást is kaphatnak a sikeres vizsga után.
Tízből három pedagógus pluszfeladatot ad a rendetlen diáknak, tízből egy tanár pedig valamilyen erős hanghatással próbálja fenntartani a rendet. Érdekes adatokra bukkantunk.
Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz#kulturalisdolgozok#restaurator#kultura#beremeles
Csütörtök délután közölte a PDSZ, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A sztrájk végül tényleg elmarad, Nagy Erzsébet szerint a kormány fél az összefogás erejétől.
A Tisza Párt jelöltje és társadalompolitikai szakértője szerint erre azért is van szükség, mert régóta nem nőtt a családi pótlék összege Magyarországon.