Öt dolog, amit biztos nem tudtál a Debreceni Egyetemről

Mi az a sárgulás? Milyen lett volna a főépület, ha az eredeti tervek szerint építették volna meg? Hova jár az ország egyik legidősebb hallgatója?

  • Eduline

Ilyen lett volna a főépület

A Debreceni Egyetem főépületének alapkövét 1927-ben tették le, de csak 1932-ben készült el - és az eredeti tervek szerint egészen másképp nézett volna ki, mint amilyen ma.

Ilyen lett volna
centenarium.unideb.hu

Az Egyetem téri épület egyébként hatalmas: az alapterülete 6200 négyzetméter, és valószínűleg a karbantartókon kívül egy ember sincs a campuson, aki az összes teremben, tanári szobában, mosdóban és raktárban járt volna már. Ez egyébként Debrecen legnagyobb épülete (összehasonlításképp: az alapterülete nagyobb, mint az esztergomi bazilikáé).

Ilyen lett
Wikipedia

Ide jár az ország egyik legidősebb hallgatója

Valószínűleg a Debreceni Egyetemre jár az ország legidősebb hallgatója - a negyedéves joghallgató 74 éves, ha megszerzi a diplomáját, már három oklevele lesz. Diákigazolványt nem kért, mert nyugdíjasként minden kedvezményt igénybe tud venni.

Ilyen épülete nem sok egyetemnek van

Víztorony néhány száz méterre az orvosi kar épületeitől, és egy megállónyira a főépülettől? A Debreceni Egyetemnek víztornya is van, ráadásul ezt az is látta már, aki még soha nem járt Debrecenben, a víztorony volt ugyanis a Campus Fesztivál jelképe. A húszméteres vasbeton épület több mint százéves, a tulajdonosa az egyetem.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A torony tervezői a legalsó szinten kávézót alakítottak volna ki, de ez végül nem valósult meg. Majd most: a négyszintes víztornyot felújítják, lent kávézó, fent kilátó lesz.

Sárgulás

Az agrárkarosok évtizedek óta sárgulási felvonulással zárják az utolsó évet az egyetemen - ez már a második világháború idején is hagyomány volt, amelyet a hetvenes években élesztettek újjá. Ilyenkor a végzősök hintókkal és szekerekkel vonulnak végig a városon. A sárgulási hét - magyarul: buli buli hátán, de azért van jó pár másféle program is - a beérett gabona színéről kapta nevét, utalva ezzel az új, "beérett" generációra.

Ez az ország legnagyobb egyeteme

Nagyobb, mint az ELTE, a szegedi vagy a pécsi egyetem. Mindenféle szempontból: tizenöt karból áll, itt a legnagyobb az éves költségvetés, és itt tanul a legtöbb hallgató. Egészen pontosan 33 ezren - többen, mint ahányan Vácon vagy Szekszárdon laknak.

Cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatjátok el: ELTE, Corvinus, Műegyetem.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.