Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Diploma nyelvvizsga nélkül: itt vannak a legfontosabb szabályok

4

2013 és 2016 azok is megkaphatják a diplomájukat, akik eddig a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át az oklevelet. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a nyelvvizsga-amnesztiáról.

szótár
Nyelvvizsga nélkül diploma: a mesterszakosok nem reménykedhetnek?

Mi az a nyelvvizsga-amnesztia?

A nyelvvizsga-amnesztia egy átmeneti engedmény, amelyet a parlament oktatási bizottsága dolgozott ki azért, mert több tízezer volt hallgató diplomája halmozódik az egyetemeken és főiskolákon, a végzettek ugyanis még nem szereztek nyelvvizsgát, emiatt nem tudták átvenni az oklevelüket. Ők 2013 és 2016 között nyelvvizsga nélkül is megkaphatnák a diplomájukat.

hirdetés
hirdetés

Kikre vonatkozik az „amnesztia”?

Azokra, akik 2013-ig államvizsgáznak, de az abszolválást követő három évben nem tudják bemutatni nyelvvizsga-bizonyítványukat. A három évet kötelező kivárni: ez azt jelenti, hogy aki idén nyáron államvizsgázik, nyelvvizsga nélkül leghamarabb 2015-ben kaphatja meg a diplomáját.

A szaknyelvi vizsgát is meg lehet spórolni?

Nem, a nyelvvizsga-amnesztia csak az általános nyelvvizsgákra vonatkozik, aki szaknyelvet tanul az egyetemen vagy főiskolán, annak ezután is be kell mutatnia a bizonyítványt ahhoz, hogy megkapja a diplomát.

Hányan járhatnak jól a nyelvvizsga-amnesztiával?

A becslések szerint a 2010-ben végzett hallgatók 25-30 százalékának diplomája még mindig az egyetemek, főiskolák tanulmányi osztályán porosodik. Bár a felsőfokú oklevél megszerzésének már a kilencvenes évek vége óta több felsőoktatási intézményben feltétele a nyelvvizsga, a legtöbb helyen 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók száma, akkor végzett ugyanis az első BA-/BSc-s évfolyam, nekik – a korábbi négy vagy öt évvel ellentétben – csak három, legfeljebb három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére.

Nem véletlen, hogy a diploma nélkül maradt hallgatók menekülési útvonalakat keresnek: az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának 2010-es adatai szerint a nyelvvizsgázók körében a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó, míg a nyolcadik a lovári volt. Mivel ezek aligha jelentenek előnyt álláskereséskor, egyértelmű, hogy a jelentkezők szeme előtt a biztos nyelvvizsga és a diploma megszerzése lebeg.

Kell-e valamilyen nyelvi vizsga a diplomához?

Bár az első javaslat még arról szólt, hogy a végzett hallgatók nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják a diplomájukat, az erőforrás-miniszter javaslatára az utolsó percben beszigorítottak. Csak az veheti át nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett belső szervezésű vizsgán megfelelően teljesít.

Milyen lesz a „belső nyelvi vizsga”?

Erről egyelőre nem lehet tudni részleteket, az eduline kérdésére több rektor azt mondta, ahol szerveznek majd nyelvi vizsgákat, ott az alap- és a középfok közé lövik be a nehézségi szintet, de van, ahol a képzéshez kapcsolódó szakszókincset is számon kérnék a hallgatóktól.

A Magyar Rektori Konferencia január végén arról döntött, hogy egységesítik a belső vizsgákat, vagyis ugyanolyan tesztet írnak majd az ország összes felsőoktatási intézményének végzettjei. A vizsgához – ahol engedélyezik a könnyített diplomaszerzési feltételeket – felkészítő tanfolyamokat is indítanak majd, mindezt a Közös Európai Referenciakeretnek megfelelően. „A képzés szintfelméréssel kezdődik, majd ennek eredménye alapján megadott számú kontaktóra teljesítendő megszabott, például fél-egyéves időtartam alatt” – áll a rektori konferencia közleményében. Hány nyelvóra kell a középfokhoz? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

 

brit zászló
Felvételizők a 2011-es Pont Ott Partin. Rájuk már nem vonatkozik a nyelvvizsga-amnesztia
Forrás: Stiller Ákos

Minden egyetemre és főiskolára vonatkozik az engedmény?

Nem, az egyetemek és főiskolák szenátusa dönti el, alkalmazza-e az átmeneti engedményt. A vezető egyetemeken – ahol eddig is viszonylag alacsony volt azoknak a végzősöknek a száma, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudták átvenni diplomájukat – valószínűleg nem fognak rábólintani a nyelvvizsga-amnesztiára. Ezeket az intézményeket egyébként is kevésbé érinti a probléma, mert már a felvételi ponthatárok olyan magasak, hogy a – többek között – nyelvvizsgáért kapható pluszpontok nélkül esély sincs a bekerülésre.

Az alap- és mesterszakosok is megkapják az engedményt?

Az eredeti javaslat nem tett különbséget az alap-, osztatlan és mesterszakosok között, az eduline azonban több rektortól úgy értesült, hogy a nagy budapesti és vidéki egyetemek a mester- és osztatlan képzésre járó hallgatóktól valószínűleg továbbra is kérnek majd nyelvvizsgát.

Hol döntöttek már a nyelvvizsga-amnesztiáról?

A Pécsi Tudományegyetem szenátusa február közepén döntött úgy, hogy az osztatlan és a mesterképzések hallgatóinak ezután is be kell mutatniuk nyelvvizsgájukat, az alapszakosok azonban még reménykedhetnek, az egyetem ugyanis „országosan egységes eljárást támogatna, amely biztosítja az oklevelek egyenértékűségét”. A Miskolci Egyetem rábólintottak az engedményre, a belső nyelvi vizsga szakmai követelményeinek kidolgozása azonban még tart. A Szegedi Tudományegyetem szenátusa márciusi vagy áprilisi ülésén fog dönteni, ahogy a Kaposvári Egyetem szenátusa is később tárgyal a kérdésről. A nyelvvizsga-amnesztiáról bővebben itt olvashattok.

hirdetés
hirdetés