Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

Diploma nyelvvizsga nélkül: több tízezren csúszhatnak le az "amnesztiáról"

6

Több mint három hónapja bólintott rá a parlament a hároméves "nyelvvizsga-amnesztiára", a legtöbb egyetem és főiskola szenátusa azonban még mindig nem döntött az átmeneti könnyítésről. Legalább húsz-harmincezer végzett hallgató kapná meg a diplomáját, ha minden rektor beadná a derekát, erre azonban alig van esély.

„Több hónapja várom, hogy az egyetem elfogadja a nyelvvizsga-amnesztiát, de még mindig nincs döntés, pedig ettől függ, el kell-e kezdenem egy újabb tanfolyamot. A nyelvtanulás könnyen megy, az engedménynek azért örülnék, mert így nem kellene nyelvi kurzusokra és nyelvvizsgára költenem, a munkámhoz úgysincs szükségem papírra” – mondja Sára, aki három éve végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán.

A 26 éves, adminisztrátorként dolgozó lánynak egy közép- és egy alapfokú nyelvvizsgát kellene bemutatnia a tanulmányi osztályon ahhoz, hogy átvehesse a diplomáját. „Egyelőre két alapfokúm van. Ha az egyetem elengedné a középfokú nyelvvizsgát, körülbelül háromszázezer forintot spórolhatnék. Az menne diákhitel-törlesztésre” – magyarázza.

hirdetés
hirdetés

Több tízezren járhatnának jól az amnesztiával – elvileg

Nem ő az egyetlen, aki jól járna a decemberben megszavazott nyelvvizsga-amnesztiával. A becslések szerint a 2010-ben végzett hallgatók 25-30 százalékának diplomája még mindig az egyetemek, főiskolák tanulmányi osztályán porosodik.

Bár a felsőfokú oklevél megszerzésének már a kilencvenes évek vége óta több felsőoktatási intézményben feltétele a nyelvvizsga, a legtöbb helyen 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók száma, akkor végzett ugyanis az első BA-/BSc-s évfolyam, nekik – a korábbi négy vagy öt évvel ellentétben – csak három, legfeljebb három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére.

Forrás: MTI Fotó: Marjai János

Nem véletlen, hogy a diploma nélkül maradt hallgatók menekülési útvonalakat keresnek: az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának 2010-es adatai szerint a nyelvvizsgázók körében a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó, míg a nyolcadik a lovári volt. Mivel ezek aligha jelentenek előnyt álláskereséskor, egyértelmű, hogy a jelentkezők szeme előtt a biztos nyelvvizsga és a diploma megszerzése lebeg.

Amnesztia: lesz is, meg nem is

Az „alibi” nyelvvizsgázást egy időre biztos megszüntette volna az Országgyűlés oktatási bizottságának javaslata az átmeneti, 2013-tól 2016-ig tartó nyelvvizsga-amnesztiáról, amely végül – kisebb-nagyobb változtatások után – az új felsőoktatási törvény szövegébe is bekerült. A Pokorni Zoltán által jegyzett indítvány eredetileg arról szólt, hogy azok az egyetemisták és főiskolások, akik 2013 előtt végeztek, de a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát, az előírások ellenére megkaphatják a diplomájukat, a türelmi időszak a 2015/2016-os tanévig tart.

A törvény elfogadása előtti utolsó pillanatban az erőforrás-minisztérium beszigorított: a hallgatóknak nyelvvizsgát ugyan nem kell tenniük, de egy belső, intézményi nyelvi vizsgát igen, és erre is csak akkor kapnak lehetőséget, ha az adott egyetem vagy főiskola szenátusa rábólint az engedményre.

Tanácstalanok a rektorok

Egyelőre teljes a tanácstalanság, az eduline érdeklődésére a legtöbb egyetemen és főiskolán azt válaszolták, még csak "vizsgálják a lehetőségeket". Bár a Magyar Rektori Konferencia (MRK) február eleji ülésén is a nyelvvizsga-amnesztia volt az egyik téma, a rektorok nem jutottak dűlőre: korábban még úgy döntöttek, hogy a belső intézményi vizsgákat egységesíteni fogják, a nagy egyetemek és a kisebb főiskolák vezetői viszont még ma sem értenek egyet abban, egyáltalán érdemes-e igénybe venni a törvény által felkínált lehetőséget.

Ahol már döntöttek, és ahol nem

A Pécsi Tudományegyetem szenátusa február közepén döntött úgy, hogy az osztatlan és mesterképzések hallgatóinak továbbra is be kell mutatniuk a nyelvvizsgájukat, az alapszakosok azonban még reménykedhetnek, az egyetem ugyanis "országosan egységes eljárást támogatna, amely biztosítja az oklevelek egyenértékűségét”.

A Miskolci Egyetemen rábólintottak a nyelvvizsga-amnesztiára, a belső nyelvi vizsga szakmai követelményeinek kidolgozása azonban még tart. A Szegedi Tudományegyetem szóvivője az eduline kérdésére azt mondta, egyelőre még vizsgálják a kérdést, a szenátus márciusi vagy áprilisi ülésen fog dönteni az átmeneti engedményről. A Kaposvári Egyetem szenátusa is később tárgyal a kérdésről, bár az intézmény továbbra is az ötvenórás felkészítő kurzus és a belső nyelvi vizsga felé húz.

Jobbágy Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatási igazgatója szerint a műszaki képzési területen nem tekinthetnek el a nyelvvizsga-követelményektől, még átmenetileg sem. "A friss szakirodalom nem magyarul jelenik meg először, a hallgatóknak ezért már a tanulmányaik idején is aktívan kell használniuk a nyelvtudásukat, legkésőbb a harmadik szemesztertől" - mondta. A Műegyetemen egyébként évről évre tíz százalék alatti azoknak a hallgatóknak az aránya, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át a diplomájukat, az elsőévesek kétharmada pedig már a felvételin is többletpontot szerez a nyelvtudásával.

A kisebb főiskolákon rosszabb a helyzet, a Dunaújvárosi Főiskola rektora azt mondja, náluk a végzősök körülelül ötven százaléka küzd nyelvvizsgaproblémákkal. "Az alapszakokosokkal valószínűleg elnézőbbek lesznek az intézményi szenátusok, de a mesterképzéseken tanulóktól szerintem 2013 és 2016 között is meghagyják majd a jelenlegi szabályokat. Ott egyértelmű a követelmény, aki egyetemi szintű végzettséget szerez, annál elvárás a nyelvtudás" - vázolja az egyetemi tanárok véleményét Bognár László.

A legkönnyebb helyzetben egyértelműen a vezető egyetemek vannak, ahol már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a – többek között – nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre, a többi intézménynek el kell döntenie, kockára teszi-e oklevelei munkaerő-piaci megítélését. A végleges döntés mindenhol márciusban vagy áprilisban hozzák majd meg.

(x)

Gondoskodjon magáról is!

A középiskolások, egyetemisták szüleinek többsége valószínűleg gyermeke jövőjét tartja legfontosabbnak. Sokan még saját jövőjükről is megfeledkeznek.  Tovább »

Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:

Zabalint

A80user:
Egyáltalán nem olyan. Én tanultam egy időben nyelvszakon is, mielőtt programtervező informatikus szakon végeztem. Felsőfokú nyelvvizsgám is van, de ettől még nem bírtam fonetikából és irodalomból átmenni, ég és föld ezek meg a nyelvvizsga. Ugyanakkor a legtöbb mérnök kisujjából megcsinálja a nyelvvizsgát.

A nyelvvizsga inkább annyi egy mérnöknek, mint ha egy nyelvszakosnak át kellene mennie gazdasági matek analízisből (és én igenis betenném ez a tantervükbe, mert egy jó nyelvész például nem él meg matek nélkül!). Láttam is erre példát, mert angol-nemzetközi tanulmányok szakosok közül volt aki szinte mindenből ötös volt, de volt nekik a gazdász analízis is, abból éppen átcsúszott kettessel.

A80user

helyesbítés: ...szilárdságtanból államvizsgát tennének.

A80user

Djocinak: Nem a nyelvszakosokról van itt szó. Hogy jobban megértsd: Egy mérnöknek a kötelező állami nyelvvizsga olyan, mintha a nyelvtanárok csak akkor kapnák meg a diplomájukat, ha előbb szilárdságtanból állami nyelvvizsgát tennének.

A80user

Ez az állami nyelvvizsga kötelezettség egy orbitális baromság, amit akkor találtak ki amikor azt hittük EU tagságunk adta szabad mozgáshoz szükséges, mint a Monarchiában a német nyelv. Azóta kiderült sokkal inkább a diplomások itthon maradása az érdekünk. Így a diplomások többségének soha sem kell idegen nyelven kommunikálni. Rövid írott szöveget lefordítani, megérteni nem kell nyelvvizsga. Ehhez bőven elég az egyetemi nyelvvizsga. A nyelvtanulás sokkal nehezebb, mint bármely más diszciplina. Konkrét motiváció nélkül a többségnek nem megy, és ha nem használják, nagyon gyorsan felejtődik. Így is a többség egész életében bérrabszolga, a személyi szabadság durva megsértése ez az állami nyelvvizsga-kényszer erőszakolása. Visszataszító, hogy a vizsgáztatók így csináltak maguknak "piacot". Ha valakinek konkrét elérhető közelségbe kerül egy jól fizető külföldi munka, és komolyan akarja, az majd korbács nélkül is igyekezni fog megszerezni az ehhez szükséges nyelvtudást (és nem a béna nyelvvizsga-papírt).

djoci

"A nyelvtanulás könnyen megy, az engedménynek azért örülnék, mert így nem kellene nyelvi kurzusokra és nyelvvizsgára költenem, a munkámhoz úgysincs szükségem papírra" - mondja a BTK-n végzett hallgató,aki adminisztrátorként dolgozik.

Nekem kicsit sántít ez a megnyilatkozás. (1) Igaz, hogy nyelvszakos vagyok a BTK-n (a megkérdezett hölgy nem biztos), tehát a nyelvvizsga az én esetemben az egyik alapvető követelmény a diploma megszerzéséhez, de már eleve a bekerüléshez is szükség volt az adott szak nyelvéből középfokú nyelvvizsgára/emelt szintű érettségire. (2) Ha könnyen megy neki a nyelvtanulás, miért nem tud nyelvvizsgázni? A nyelvvizsgára való jelentkezésnek nem előfeltétele az adott nyelvvizsgaközpont óráira való beiratkozás. Ha rendelkezik közép- vagy felsőfokú nyelvtudással, akkor csak a vizsgadíjat kell befizetnie, ami (sikeres vizsga esetén) egyszeri költség. (3) Bármikor adódhat olyan helyzet, hogy munkahelyet kell váltania, és az új foglalkozáshoz szüksége lehet nyelvvizsgára, de legalább is növelheti a sikeres pályázás esélyét a papírral.

"a legtöbb helyen 2009-ben ugrott meg a nyelvvizsgaproblémákkal küzdő hallgatók száma, akkor végzett ugyanis az első BA-/BSc-s évfolyam, nekik – a korábbi négy vagy öt évvel ellentétben – csak három, legfeljebb három és fél évük volt a bizonyítvány megszerzésére"

Ez nyilván a nem nyelvszakos hallgatóknak okoz problémát, de ha jól tudom, már általános iskolában és gimnáziumban is oktatnak idegen nyelveket, szóval a legtöbb egyetemista nem 18-19 évesen szembesül először a nyelvtanulás nehézségeivel (adott esetben könnyebbségeivel). Ha meg általános iskolában vagy gimnáziumban megy nehezen a nyelvtanulás, akkor a nyelvtanárhoz kellene fordulni a problémával, a tanárnak pedig kutya kötelessége lenne az anyagot érthetően, sikeresen leadnia (bár heti max. 3x45 perc nem sok mindenre elég).

Véleményem szerint ha valaki egyetemi diplomát szerez (BA, MA vagy PhD), annak alapvető kötelessége lenne nyelvvizsgával rendelkeznie, hiszen a tudományos munka döntő része nem magyar nyelven zajlik, a legtöbb esetben a szakirodalom sem magyarul jelenik meg (kivéve, ha valaki pl. jogot, néprajzot vagy más specifikusan magyar nyelvű dolgot tanul). Ha pedig valaki lediplomázott és mégsem akar az adott tudománnyal foglalkozni, még mindig lesz használható nyelvtudása, amit más területen kamatoztathat.

Rosza

Mi a helyzet azokkal a volt hallgatókkal, akiknek a tanulmányi kötelezettségükbe volt előírva, beépítve a nyelvi vizsga, tehát szigorlati vizsgát tettek szaknyelvből? Ezekben az esetekben a felsőoktatási intézmény nem fogadja vagy nem fogadhatja el a saját intézményében letett nyelvi vizsgát, kvázi leminősíti a saját maga által előírt szigorlati vizsgáját? Szerintem a jogalkotó már megint nem gondolkodott.

Új hozzászólás



HVG hirdetésfelhő

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X