szerző:
Eduline

2019-ben is az 101 500 forintos vetítési alap határozza majd meg a pedagógusok bérét, hiába kéri évek óta a szakszervezetek, hogy vagy emeljenek a vetítési alap összegén, vagy térjenek vissza a pedagógus-életpályamodell bevezetésekor kidolgozott számítási módhoz, és a mindenkori minimálbér legyen a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fizetésnek alapja. Kiszámoltuk, mennyit veszítenek a pedagógusok a vetítési alap bebetonozása miatt.

Legalább 60-70 ezer forintot veszít havonta egy néhány éves tapasztalattal rendelkező tanító vagy tanár azzal, hogy a pedagógusok bérét még mindig a négy éve változatlan összegű, 101 500 forintos vetítési alap határozza meg, nem pedig az évről évre emelkedő minimálbér. 2014 tavaszán még azzal biztatta a pedagógusokat Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár, hogy a minimálbér emelésével az ő fizetésük is évről évre magasabb lesz, egy évvel később utódja, Czunyiné Bertalan Judit már nem beszélhetett januári „fizetésemelésről”, a 2015-ös költségvetésről szóló törvény ugyanis alapjaiban változtatta meg a pedagógusok bérének alakulását.

Az illetményalapot 2015-től ugyanis nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján kezdték számolni, amelynek az összege azóta is 101 500 forint, ami a 2014-es minimálbérnek felel meg. Ez a kormány számára kényelmes megoldás - nem a versenyszférás alkutól függ, mekkora összeget kell elkülöníteni az iskolákban dolgozók fizetésére -, a pedagógusok azonban sok pénzt veszítettek a változtatással.

A Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, sőt még a Nemzeti Pedagóguskar is évek óta kéri, hogy emeljenek a vetítési alap összegén, de egyelőre úgy tűnik, kérésük süket fülekre talál: a 2019-es költségvetésben ugyanaz a 101 500 forintos alap szerepel, mint a korábbi években.

Pontosan mennyit veszítenek?

A köznevelési törvényben az áll, hogy a pedagógusok illetményalapja alapfokozat (főiskolai végzettség) esetén a vetítési alap 180, mesterfokozat esetén 200 százaléka, ez 182 700 és 203 000 forintot jelent. Egy 3-5 éve dolgozó pedagógus ennek az összegnek a 120 százalékát kapja meg, hiszen átlépett a "pedagógus I" fokozatba - vagyis 219 240 és 243 600 forintot - de mi lenne, ha a 2018-as minimálbér, vagyis a 138 ezer forint alapján kalkulálnának a bérükkel?

Ebben az esetben az alapszakot végzett, 3-5 éve dolgozók bruttó 298 080, az ugyanennyi tapasztalattal rendelkező mesterszakos diplomások pedig bruttó 331 200 forintos fizetéssel számolhatnának. A tapasztaltabb pedagógusok esetében még nagyobb lenne a különbség: egy 12-14 év tapasztalattal és mesterszakos végzettséggel rendelkező, "pedagógus II" kategóriába sorolt tanár bruttó 314 650 forintot keres, azonban ha a bértábla alapját legalább az idei minimálbér szintjére emelnék, bruttó 427 800 forintos bruttó bért kapnának, vagyis majdnem bruttó 100 ezer forintot veszítenek a négy évvel ezelőtti döntés miatt.

Ennyit keresnek a tanárok 2017 szeptemberétől: itt találjátok az összes adatot

Átlagosan 3,5 százalékkal emelkedik ősztől a pedagógusok bére - jelentette ki többször az oktatási államtitkár az elmúlt hónapokban. De pontosan mennyivel landol több pénz a pedagógus bankszámláján? Kiszámoltuk. Számításunk alapja a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap, amelynek összege évek óta változatlan, még mindig a 2014-es minimálbér összegének felel meg, vagyis 101 500 forint.

Siralmas fizetést kapnak a tanárok: még a nyugdíj előtt állók sem keresnek annyit, mint máshol a pályakezdők

Nagyon nem mindegy, ki hol dolgozik pedagógusként - többek között ez derül ki az OECD 2017-es adataiból. Nem árulunk el nagy titkot: az OECD-tagállamok közül Szlovákia és Csehország után Magyarországon kapják a legalacsonyabb fizetést az általános iskolai tanítók és tanárok.