A megszokottnál nyugisabban indult, de nem telt eseménytelenül 2024 januárja. Összeszedtük a legfontosabb, vagy éppen legfurcsább történéseket.
Az elmúlt évekkel ellentétben 2024 januárja meglehetősen békésen indult, elmaradtak a szinte már megszokott tiltakozások, sztrájkok és tüntetések az első napokban, miután a kormány 2023. decemberében bejelentette a pedagógusok 32 százalékos béremelését.
Az ehhez szükséges írásos "garancia" az Európai Uniótól januárban érkezett meg, az évközbeni tanárhiányra azonban nem jelentett megoldást. Erre a január 1-jén életbe lépett státusztörvény kínált különböző lehetőségeket, többek között például azt, hogy a kormányrendelet pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint az alsós osztályokban (1-4. évfolyam) dolgozó tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók lettek tanári feladatokra.
Átlagosan nettó 366 ezer forint - ennyit keresnek a fizetésemelés után, megbízási díjak nélkül a pedagógusok a PDSZ felmérése szerint. Az ígért 32 százalékos emelést csak kevesen kapták meg, csalódottak viszont csak akkor lennének, ha elhitték volna, hogy valóban annyi lesz.
A béremeléssel kapcsolatban kérdéses volt ugyanakkor, hogy az összeg vajon csökkenhet-e majd a pedagógusok teljesítményértékelése miatt, ami szintén a 2024-es év újítása. A számos negatív előrejelzés és találgatás ellenére azonban a kormány végül sztrájktárgyalását követően rendeletben rögzítette, hogy a bérek nem csökkenhetnek egy esetleges rossz értékelés ellenére sem. Ugyanakkor azok, akik jó eredményt érnek el rajta "jól járnak" majd.
Az év első oktatásügyi demonstrációját január 13-án tartották. Az eseményt az Egységes Diákfront szervezte, a célja pedig az volt, hogy a pedagógusok béremelése mellett változást érjenek el az iskolai szegregációban, tanszabadságban és alaptantervben is. A Belügyminisztérium előtt néhány százan gyűltek össze, a végén pedig bejelentették, hogy a Fridays for Future, az Adom Diákmozgalom és az EDF közös kampányt hirdet a zöld jövő érdekében.
Nyolcszáz gyerek fogadta Gyulán Novák Katalint
A januári hónap furcsasága volt Novák Katalin, akkori köztársasági elnök látogatása a Békés megyei Gyulára, ahol nyolcszáz diákot vezényeltek ki az államfő köszöntésére.
"Dr. Görgényi Ernő polgármester úr meghívását tolmácsolva hívják és várják a tanulókat és pedagóguskísérőiket ezen egyedi és ünnepélyes eseményre" - írta az osztályának az egyik pedagógus, bár az illetékes tankerület azt állította, hogy a gyerekek önként vettek részt az eseményen.
A tankerületi központ szerint a gyerekek önkéntesen vettek részt rajta, a részt vevő gyerekek és pedagógusok szerint viszont az iskola vezényelte ki őket Novák Katalin köztársasági elnök fogadására Gyulán.
Erasmus helyett Pannónia
A törekvések ellenére 2024-ben sem oldódott meg az Erasmus-ügy; a modellváltó egyetemek hallgatói és kutatói továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ és Horizont Európa programokban. Helyette januárban indult el a kormány külföldi csereprogramja, a Pannónia Program, melynek keretein belül a hallgatók olyan országok egyetemeire is jelentkezhetnek akár, mint Nigéria, Kanada vagy Szingapúr. Ezzel kapcsolatban Hankó Balázs - akkor még felsőoktatásért felelős államtitkárt - is kérdeztük az Educatio Kiállításon. A videót ebben a cikkünkben nézhetitek meg.
2022-ben ifjúsági világbajnok lett, 2023 tavaszán pedig 482 pontot érettségizett a most 19 éves Hambardzumyan Arshak, aki ezt követően harminc amerikai egyetemmel lépett kapcsolatba abban a reményben, hogy a jövőben náluk úszhat és tanulhat majd. Az érdeklődés pedig kölcsönös volt, ráadásul nem is akárhonnan: a Times Higher Education 2024-es rangsora alapján a nagybetűs igen a világ 10. legjobb egyetemétől érkezett.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
