Nemrég jelentette meg Az iskola jövője című kötetét, ebből az apropóból kérdezte az e heti HVG Radó Pétert. Az oktatáspolitikai elemző szerint 2010 óta olyan oktatásirányítási rendszer épült ki, amelyben senki nem gondolkodik hosszú távon, de ettől még érdemes megvizsgálni, hogy a szerencsésebb országokban milyen lesz néhány évtized múlva a tanulás.

Radó úgy véli, a most készülő új Nemzeti alaptantervtől is kizárólag Palkovics László vár csodát, a szakmában senki. „1979 óta számtalan tantervi reform volt Magyarországon. Miközben a kutyát sem érdekli a tanterv: azoknak fontos, akik a kormányzatban ülnek. Európában már az ezredforduló óta szinte minden országában kimeneti szabályozókat alkalmaznak, azaz nem a tanítási-tanulási folyamatot szabályozzák, hanem azt, hogy az adott iskolai szakasz végén mit kell tudni, nálunk ilyen pl. az érettségi.”

A jövőben szerinte alapvetően átalakul majd az iskola funkciója, sőt a tanulás egy jelentős részéből ki is szorul ez az intzémény. A jövőben a személyre szabott oktatási utak terjednek majd el. Előtérbe kerülnek az online tanulástámogató platformok, és már nem az oktatási rendszeren belüli előmenetelen alapuló, végzettségek megszerzésével igazolt előrehaladás lesz fontos, hanem az adaptív készségek hitelesítésének gyakorlata.

A teljes interjút a jövő oktatásáról az e heti HVG-ben olvashatjátok el.