Nőnapon tartották legutóbbi tüntetésüket a német tanárok: az Erfurtban demonstráló pedagógusok 3 százalékos, valamint további fix 50 eurós béremelést követeltek, amely így, együtt körülbelül öt százalékos jövedelememelkedést jelentene. Pedig a német iskolákban dolgozók - magyar kollégáikhoz képest - jól keresnek: éves átlagbérük már 2008-ban is meghaladta a 30 ezer eurót, vagyis a nyolcmillió forintot, éves szabadságuk tizennégy hét, munkájuk miatt pedig köztisztviselőknek számítanak.

Igaz, az ország egyes területein jelentős különbségek vannak a tanári fizetések között, az előmeneteli rendszer közös: az államvizsgát követően kétéves gyakorlótanításon kell helyt állniuk, majd szigorú vizsgarendszerben kell számot adniuk felkészültségükről és szaktárgyi tudásukról. Mennyi fizetés járna a magyar tanároknak a pedagóguséletpálya-modell alapján? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Nagy-Britannia: elég a BA-diploma

Egy 2009-es nemzetközi felmérés szerint a brit tanárok a legalulképzettebbek az európai országok pedagógusai között. A képzési elvárások szempontjából nagyjából az óvodapedagógusokkal esnek egy besorolás alá, azaz bachelor fokozatú végzettséggel kell rendelkezniük: persze bizonyos tárgyakból a megadott szint fölötti teljesítménnyel kell rendelkezniük, és külön le kell tenniük egy képesítővizsgát, hogy megszerezzék a "qualified teacher" státuszt.

A tanárok a hatszintű általános bértábla első lépcsőjén lépnek be a rendszerbe, amely 2010. szeptemberi adatok szerint helytől függően évi 21 588-27 000 fontos, vagyis 6 700 000-8 600 000 forintos fizetést jelent, ezután évenként egy, kiemelkedő teljesítmény esetén két fokot lépnek fölfelé. A legfelső szinten 31 552-36 387 font között, vagyis 10-12 millió forint között alakulnak a fizetések, és még innen is tovább lehet lépni egy másik, magasabb bérkategóriákat tartalmazó táblára. Mennyit keres Magyarországon egy általános iskolai, középiskolai és egyetemi tanár? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Lengyelország: 2000-ben változtattak a rendszeren

A lengyel oktatási rendszer hasonló a magyarországihoz: az általános iskolák pedagógusainak még elegendő a hároméves, tanárképzőkben szerzett végzettség is, a középfokú oktatásban viszont már MA-fokozattal is rendelkezni kell. Minden tanárnak teljesítenie kell a szakmai gyakorlatot, sőt megkövetelik tőlük a számítógépes ismereteket és legalább egy idegen nyelv ismeretét is.

A tanári pályának 2000 óta négy szintjét - gyakorló tanár, szerződéses tanár, kinevezett tanár és okleveles tanár - különböztetik meg, melyek közül a két felső szinten állók (a 2008-2009-es tanévben ez a tanárok 75 százalékát jelentette) köztisztviselőnek minősülnek. A tanároknak kétévente kell továbbképzésre járniuk, emellett tréningeken is részt kell venniük, fizetésük azonban rendkívül alacsony, így állandó tiltakozások forrása is – 2008-as adatok szerint a kezdők éves jövedelme évi 5041 eurónak, vagyis 1 300 000 forintnak felelt meg.

Egyesült Államok: 11 milliós fizetés jár a tapasztalt tanároknak

Az Egyesült Államokban az oktatás szabályozása államonként eltérő: az alapkövetelmény mindenhol a bachelor fokozat, de egyes államokban MA-diplomát és kiemelkedő tanulmányi átlagot is kérhetnek a pályakezdő pedagógusoktól, igaz, a mellékállásban vagy helyettesítőként dolgozó pedagógusokkal szemben engedményeket tesznek.

A tanári jövedelmek többek között attól függnek, ki hol tanít, mekkora munkatapasztalattal rendelkezik, ráadásul az egyes államok eltérő bértábla alapján számítják ki a fizetést. Az egy évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező pedagógusok éves átlagjövedelme 34 666 dollár, vagyis körülbelül hétmillió forint, az öt-kilenc éve oktató kollégáiké 42 687 dollár (8,5 millió forint), a húsz évnél hosszabb ideje a pályán lévőké pedig 57 769 dollár, vagyis 11-12 millió forint.

eduline