Nyugdíjas életre vágyik Török Márk 15 év egyetemi höközés után?

A túlkorossága miatt támadott szegedi EHÖK-elnökkel készített interjút a Magyar Nemzet, akiknek eláírulta, hogy 33 évesen könnyen lehet, hogy egy önfenntartó tanyára költözne az Alföldön.

  • Unyatyinszki György
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A Szegedi Tudományegyetem EHÖK-elnöke azzal került ismét a hazai sajtóba, hogy egy 2015 szeptemberében elfogadott törvénymódosítás szerint túlkorosnak számít, így nem választhatták volna meg a hallgatói önkormányzat élére. Mikor kiderült az egyetem számára, hogy Török Márk már kétszeresen is meghaladta a törvényben maximalizált 4 éves korlátot, megsemmisítették megválasztásának eredményét. Török ezt a határozatot megtámadta a bíróságon, melynek tárgyalására még mindig nem került sor.

Az SZTE 12 dékánja is felszólította a nyár során, hogy fogadja el a rektori határozatot, azonban Török erre kemény megfogalmazású levélben válaszolt, ködös utalásokat téve olyan bűncselekményekre, melyek az egyetem vezetésének tudtával is megtörténhettek. Egy ilyen esetben már nyomozás is indult, miután a szegedi Együtt párt feljelentést tett.

Török a csütörtökön megjelent interjúban elmondta most szeptemberi újraválásztásával kapcsolatban, hogy "nem ő akarta ezt", de olyan támadások érték személyét és így a hallgatói önkormányzatot (Török szereti személyét azonosítani a testülettel - a Szerk.). Ez hasonlatos azokhoz az egykori nyilatkozataihoz, mikor bíróságra idézték, vagy mikor egyszer eltiltották egyetemi tanulmányaitól, ezekkel kapcsolatban többször is úgy beszélt, hogy "keringőre hívták". Most úgy fogalmazott, hogy olyan körülmények álltak fel, "amiket egy férfiember vállal".

Bár lett volna kihívója egy fiatalabb HÖK-elnök nő személyében, de ő visszalépet, Török szerint azért, mert támadások érték a HÖK-t, ami összerántotta a tagokat. Hozzátette, ő személyesen nem gyakorolt rá hatást.

A legátláthatóbb működésű hallgatói önkormányzatnak tartja az SZTE EHÖK működését. Ez szíve joga, ám az, hogy a digitális nyilvántartási rendszerük, az INYAR szinte használhatatlan és hiányos, az egyetemi polgárok számára nyilvános testületi ülések helyét és idejét nem teszik közzé, vagy hogy évekig kell pereskedni egy-egy közérdekű adatért is, az nem éppen erről árulkodik.

Török az őt komolyan érintő törvénymódosítás kapcsán ragaszkodik ahhoz, hogy visszamenőleges hatállyal használta a törvényt az egyetem vele szemben, az egyetem, a minisztérium és az Eötvös Károly Intézet véleménye viszont egy megválaszthatósági követelménynek tekinti a 4 éves korlátot. Elsősorban azért aggódik Török, mert nagyon sok időt töltött a hallgatói önkormányzatban, ezért fontos számára, hogy mi marad utána.

Büszke arra, hogy 12 év höközés után már egységesítették a hök szabályzatait, létrehoztak egy sportegyesületet, közösségi konyhát működtetnek fejenként 300 forintért,

Állítja, hogy a hallgatói önkormányzat alapítványaiból és cégeiből nincs bevétele. A cégháló rendkívül szövevényes, az elmúlt években a Délmagyarország és az Átlátszó Oktatás is foglalkozott ezekkel. Milliós tételek forognak, volumenéről árulkodik, hogy áttételesen a Törökhöz köthető alapítványok tulajdonrészt birtokolnak a legnagyobb egyetemi cégben, a több mint félmilliárdos forgalmú Universitas Kft-ben. Török többször kapott vagyonosodási vizsgálatot, egyik alkalommal sem találtak nála semmi problémát - elmondása szerint. Azt nem állította, hogy ne bírságolták volna meg a cégeket, amik a HÖK-höz köthetőek, de azt már nem érti, hogy ez miért lenne feltétlen hozzá köthető.

Hogy mit tervez a jövőben, csak az mno.hu-t időznénk:

– Azt mondta, 33 évesen már nem lesz EHÖK-elnök. Mihez fog kezdeni három év múlva?

– Nem szoktam ezen gondolkodni, de akár azt is el tudnám képzelni, hogy építek valahol az Alföldön egy önfenntartó tanyát.

– Ezt azért nehéz elhinni.

– Pedig vonz, hogy teljesen közel legyek a természethez, messze a civilizációtól. Majd meglátjuk, mi történik, nem vagyok félős ilyen szempontból. Nyilván kell keresnem egy HÖK-höz hasonló tevékenységet, ami szórakoztat és jó dolog is egyben. Az akkor nem is munka, hanem időtöltés. És a támadásokat is könnyebb viselni, mert akkor olyan lesz, mint a fociban: benne van, hogy néha lerúgnak a pályán.
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.