Alaposan felbolydult a szegedi hallgatói élet pangóvize múlt héten, mikor az Átlátszó Oktatás kiszúrt egy 2015 szeptembere óta hatályos törvénymódosítást, miszerint egy hallgatói tisztségviselő összesen legfeljebb négy évig tölthet be tisztséget - korábban nem volt ilyen korlát. Ez legérzékenyebben Török Márk szegedi EHÖK elnököt érinti, akit tavaly szeptember 24-én választottak újra.

A Emberi Erőforrások Minisztériuma egyértelművé tette, hogy a szabályt általánosan alkalmazni kell, vagyis nem csak a 2015. szeptember utáni hökös éveket kell számítani, hanem a korábbiakat is. Akik még a hatályba lépés előtt lettek megválasztva, azok még kitölthetik negyedik ciklusukat - mindezt az alkotmányjogi elemzőközpontként ismert Eötvös Károly Intézet is megerősítette. A Szegedi Tudományegyetem rektora a szabály ismeretében megsemmisítette Török Márk megválásztásának eredményét.

Török azonban sosem olyan képet mutatott magáról a sajtóban, aki könnyen adja magát - 12 éve alatt ki is tanulta az egyetempolitikát. Az EHÖK közleményben jelezte még a rektori döntés előtt, hogy bíróságon kívánják megtámadni a határozatot. Törökéket az is motiválhatja, hogy nem pusztán az elnökről van szó, csak Szegeden tucatnyian, országosan több százan höközhetnek úgy, hogy túllépték a négy éves korlátot.

Ráadásul Törökék komoly céges és alapítványi hálózatot építettek fel a HÖK mögé, és ha kikerülnek a döntéshozatali pozícióból, veszélybe kerülhetnek érdekeltségeik is.

Az SZTE dékánjai ritka,  egyben határozott lépésre szánták el magukat. A nyílt konfrontációt vállalva arra szólítják fel Török Márkot, hogy ne éljen fellebbezési jogával, fogadja el a rektori döntést és hagyja el az elnöki pozíciót:

Tisztelt Elnök Úr!

Amint ezt Ön is tudja, az utóbbi években számos, az Ön és az Ön által vezetett testület működését érintő, azokkal szemben súlyos kifogásokat megfogalmazó írás jelent meg különböző nyomtatott és elektronikus, helyi és országos sajtóorgánumokban. Az Átlátszó Oktatás Csalnak-e még a szegedi HÖK-választáson? című cikke nyomán legutóbb peres ügy is keletkezett, mely esetben egyetemünk azt a méltányos elvet követte, hogy jogi személyként képviseletet biztosít minden olyan, jogalanyisággal nem rendelkező egysége részére, amilyen az Ön által vezetett szervezet is. Tette ezt az EHÖK kérésére annak érdekében, hogy lehetőséget teremtsen számára, sérelmei jogi úton történő orvoslására. Ezt a pert a Kúria ítélete alapján egyetemünk elveszítette, s emiatt komoly presztízsvesztéssel kell szembenéznünk.

Kétségtelen mindazonáltal, hogy azoknak a súlyos kritikáknak a többsége, amelyek a jelzett cikkben megfogalmazásra kerültek, nem igazolódtak, azaz nem nyert megállapítást az, hogy az Ön tevékenysége jogszabályokba ütközne. Ez azonban nem jelenti egyben azt is, hogy a jogszabályoknak egyébként megfelelő működés egyes aspektusai ne jelenhetnének meg úgy a közvélemény szemében, mint egyrészt a jogalkotó eredeti szándékába, másrészt a tisztességbe, vagy éppen a jó erkölcsbe ütköző cselekmények. Ön közel egy évtizede vezeti - rövid kényszerű megszakítással - az EHÖK-öt, ami igen nehezen egyeztethető össze a jogalkotó szándékával. Ugyanis a felsőoktatásról szóló törvény legutóbbi átfogó módosítása - valamennyi hallgatói önkormányzati tisztséget, így az EHÖK elnökséget is egybeszámítva - a hallgatói tisztségviselés maximális idejét egy adott személy vonatkozásában 4 évben limitálja. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy Ön esetében mikortól kell számítani az említett 4 évet.

A jogalkotó szándékán túltekintve, a nyilvánosságra került cikkek egyre súlyosabban sértik a nagy múltú egyetemünknek sok kiemelkedő személyisége által felépített hírnevét, melynek megőrzése pedig elődeinkkel szemben fennálló kötelességünk. Kulturált országok, működő demokráciák esetén megszokott és természetes, hogy az a vezető, aki az Önéhez hasonló helyzetbe kerül, önként beadja a lemondását és távozik. Teszi ezt annak érdekében, hogy demonstrálja, cselekményeiben nem a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás, hanem a közjó vezérli, miközben azt is elősegíti, hogy a személyéhez tapadt rossz imázzsal ne legyen a nevéhez kötődő intézmény terhére.

Tisztelt Elnök Úr!

A Szegedi Tudományegyetem dékáni testülete - mérlegelve valamennyi körülményt - felszólítja Önt, hogy egyetemünk rektorának 2016 június 22-én kelt, az Ön EHÖK-elnöki és képviselői megbízatását megsemmisítő határozatát elfogadva, fellebbezés helyett távozzon a Szegedi Tudományegyetem hallgatói mozgalmából. Őszintén óhajtjuk, hogy a felszabaduló energiáit a megkezdett egyetemi tanulmányainak sikeres folytatására fordítsa.

Szeged, 2016. június 27.

Prof. Dr. Hajdú József, ÁJTK dékán
Prof. Dr. Hohmann Judit, GYTK dékán
Prof. Dr. Bari Ferenc, ÁOK dékán
Prof. Dr. Marsi István, JGYPK dékán
Prof. Dr. Szajbély Mihály, BTK dékán
Prof. Dr. Keszthelyi-Szabó Gábor, MK dékán
Dr. Barnai Mária, ETSZK dékán
Dr. Horváth József, MGK dékán
Dr. Laczkóné Dr. Turzó Kinga, FOK dékán
Dr. Mucsi László, TTIK dékán
Dr. Vilmányi Márton, GTK dékán
Prof. Dr. Tóth Péter, ZMK dékán

Török két dologra hivatkozhat: még decemberben kért külön állásfoglalást az EMMI-től, ekkor úgy tájékoztatták az EHÖK-öt, hogy csak a szeptember utáni időszakokat kell számítani, így akár 2019-ig is elnök lehet - ezt végül újabb állásfoglalásában az EMMI megmásította. A másik érvelés a jogalkotási törvényre hivatkozik, miszerint egy jogszabály nem lehet visszaható hatályú, vagyis nem számíthatják a korábbi bő egy évtizedes hökös pályafutását.