A mai napig készítik az ingujjba és szoknya alá csúsztatható kis cetliket az egyetemi hallgatók, de a fülhallgatós segítség is elterjedt lett. Sokan úgy gondolják, ha más rendszerben kellene tanulni, sokkal kevesebben jutnának el a puskázásig, mert feleslegessé válna.
Eduline
Az okostelefonok és az okosórák korában egyre változatosabb módszereket találnak ki egyetemisták, hogy saját segédlettel menjenek be vizsgázni - derült ki az Átlátszó Oktatás felvételéből. A cetlire írás még mindig elterjedt, de olyan esetről is beszámolt egy hallgató, hogy szóbelin is sikerült puskázni egy fülhallgató segítségével, egyszerűen a fülére mondták a válaszokat kint ülő társai.
Megjegyezték, hogy vannak olyan tárgyak, hogy akármennyit tanulsz, sőt, puskázhatsz is, de megbuktatnak a végén. Ennek egyik oka szerintük, hogy az egyetemen lexikális tudást várnak el (ám évről évre nagyobb az ismeretanyag). Megoldást jelenthetne szerintük, ha jobban eltolódna a vizsgáztatás is a problémamegoldás felé, hogy szinte bármit használhassanak a hallgatók egy feladathoz, ahelyett, hogy definíciókat és képleteket kérnének rajtuk számon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.