Egyre több szervezet hívja fel a figyelmet arra, hogy hogy az úgynevezett STEM, azaz tudományos-technológiai szakokon kevés a nő. Önöknél hogyan oszlik meg a hallgatók aránya?

Összességében 23 százalék a nők aránya a hallgatók között az Óbudai Egyetemen. Ha csak a műszaki oktatást vesszük figyelembe, akkor ez valamivel kisebb, körülbelül 21 százalék. Érdekes módon nálunk az informatikai képzéseken van a legkevesebb nő, ott 12 százalék az arányuk. Ez azért érdekes, mert az informatikai képzések esetén úgy általában a nemek aránya elég erőteljesen eltolódott a nők irányába, de a műszaki oktatásban még mindig kevesebben vannak.

Mi lehet ennek az oka? Igaz lehet az a sztereotípia, hogy a lányok kevésbé jók a reál tantárgyakból, vagy egyszerűen csak megmaradtak a mérnöki és egyéb műszaki területek férfiasabb szakmáknak?

Ha a STEM-képzéseket nézzük, akkor ez a sztereotípia biztos, hogy nem állja meg a helyét. Bizonyított tény, hogy a nők legalább annyira jól tudnak teljesíteni ezekből a tantárgyakból, tehát matematikából, fizikából, kémiából és informatikából, mint a férfiak. A hölgyek számára a műszaki és mérnöki munkák talán azért kevésbé vonzóak, mert még mindig vannak olyan területei, amelyek nagyobb fizikai erőt kívánnak, kevésbé szép vagy éppen az időjárásnak jobban kitett környezetben történnek.

Akkor is, ha sok minden már digitálisan is kivitelezhető?

Éppen ennek köszönhetően ma már sokkal több a nő ezeken a területeken, mint 10-15 évvel ezelőtt, amikor az arányuk egy számjegyű volt, tehát növekedés mindenképp látható, és ez nagyrészt a digitalizációnak köszönhető.

Hogyan lehetne tovább népszerűsíteni ezeket a képzéseket a lányok körében?

Az biztos, hogy a digitalizálódás a jövőben még több vonzó lehetőséget kínál majd számukra is, hiszen az mégiscsak informatizáltabb, tisztább térben történő tervezési folyamat. Mindemellett pedig sokkal több népszerűsítő rendezvényre lenne szükség. Nagyon jó kezdeményezés például a Lányok Napja, amikor a Kutatók Éjszakája szokott rendezvényeket szervezni. Ezen az Óbudai Egyetem is rendszeresen részt vesz, és szerintem részben ennek köszönhető, hogy növekszik nálunk a diáklányok aránya.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.     A HVG Diploma 2024 különszámát megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

Nem olyan régen két középiskola is az egyetem fenntartásába került. Számítanak arra, hogy ezek a diákok később az Óbudai Egyetemen tanulnak majd tovább?

Természetesen szeretnénk, de elsődlegesen nem ezért kezdeményeztük a fenntartóváltást. A legfontosabb törekvésünk, hogy a ma még Magyarországon gyerekcipőben járó innovációmenedzsmentet erősítsük. Olyan szemlélet kialakítása a célunk, amely már általános és középiskolás korban teret enged a kreatív ötleteknek, és amelyek megvalósulását hosszú távon is támogatni tudjuk. Azt látjuk, hogy ötletek vannak számosak, de a megvalósításukhoz szükséges készségek még fejlesztésre szorulnak. A jó képességű hallgatók kreatív ötletei, akkor, amikor felvételiznek valamilyen egyetemre, általában elsikkadnak azáltal, hogy megpróbálnak megfelelni az egyetemi követelményeknek, hogy bent maradjanak a felsőoktatási rendszerben. A fenntartóváltással viszont nekünk épp az lenne a célunk, hogy ezek a kreatív ötletek megmaradjanak, és az egyetemen sikerre is vigyék őket, hiszen ha ezeket az innovációkat nem képviseli senki, és nincs, aki próbálná megfelelőképpen piacra vinni vagy üzletiesíteni, akkor előbb-utóbb más fogja megtenni.

Hogyan jelenik meg az Óbudai Egyetem szerepvállalása ezekben az intézményekben? Van valamilyen együttműködés a középiskolások és az egyetemisták között?

Mivel idén szeptember elsejétől vettük át a két középiskolát, ezért ezeket még most építjük ki. Az az elképzelés, hogy az oktatók oldaláról olyan jellegű szaktudást és előismeretet adjunk át a diákoknak, amellyel, ha később minket választanak, akkor ne csak az új felvételi követelményrendszer tekintetében legyenek előnyösebb helyzetben, hanem az egyetemen is könnyebben bent maradjanak. Nem titkolt célunk, hogy ha valaki műszaki képzést választ, akkor lehetőleg bennünket válasszon, de nem kötelezhetjük őket erre, és természetesen vannak más beállítottságú hallgatók is, akik ezekbe a középiskolákba járnak. Mindezt mi tiszteletben tartjuk, az inkább magunkkal szemben elvárás, hogy a műszaki képzésekre készülő diákoknak mi legyünk az elsődleges választás.

Említette a könnyebb bent maradást az egyetemen. Nagy a lemorzsolódás a műszaki képzéseken?

Korábban viszonylag nagy volt, de azzal, hogy magasan tarjuk a minőségi követelményeket, csökkenteni tudtuk az arányt. Mi megtartottuk, és a jövőben is tartani fogjuk az emelt szintű érettségi követelményét, és nem visszük le a ponthatárokat sem, hiszen ennek épp az a hatása, hogy nagyobb arányban tudnak bent maradni a hallgatók, mivel magasabb szintű tudással érkeznek. Szeptembertől ugyanakkor teljesen új tantervi hálót vezettünk be a képzéseken, aminek az egyik kiemelt a célja, hogy ne legyen olyan gyors az átmenet. A középiskolából hozott tudásra építjük azt a követelményrendszert, amely az egyetem elvégzéséhez szükséges.

Tehát ez részben egyfajta felzárkóztatás. Azért lehet erre szükség, mert a STEM-szakok esetében kevés a szakos tanár, és kevesebb hangsúly jut ezekre a tárgyakra a középiskolákban?

Valóban heterogén a rendszer, azt viszont mi kevésbé tudjuk felmérni, mennyire volt vagy nem volt szakos tanár azokban az intézményekben, ahonnan a hallgatóink érkeznek. Mindenesetre látjuk, hogy a képességek nagyon változóak, így valóban egyfajta felzárkóztatást is végzünk az első félévben.

Tavaly jelentették be, hogy a Milton Friedman Egyetem az Óbudai Egyetemmel együttműködve alapszakos pilótaképzést indít. Miben különbözik ez az egyetemi képzés attól, amit mondjuk a légitársaságoknál tanulhatnak a potenciális pilóták?

A hallgatók a hét féléves képzés során a diplomáig két nemzetközi tanúsítványt is szereznek. Az Óbudai Egyetem hosszú távú együttműködés részeként vesz részt a Milton Friedman Egyetem repülőmérnöki képzésében. Műszaki felsőoktatási intézményként a speciális szaktárgyak oktatását vállaltuk, de a kooperációhoz hozzátartozik az is, hogy azok a hallgatók, akik egyébként nem a pilótaképzésre akarnak jelentkezni, hanem mondjuk valamilyen szakmérnökképzésre, ami nálunk indul, akkor segítsük az átmenetet. Nem titkolt célunk, hogy záros határidőn belül repülőtér-infrastruktúra-üzemmérnöki képzést indítsunk. A repülést támogató földi tevékenységeket összesíti terveink szerint ez hiánypótló szak, és a Milton Egyetemmel együttműködve azoknak a pilótahallgatóknak is lehetőséget tudunk ezzel kínálni a diplomaszerzésre, akik valamilyen egészségügyi vagy egyéb ok miatt abbahagynák ezt a képzést. Nem kell tehát majd megszakítani a tanulmányaikat, hanem át tudnak menni a légiipari tanulmányok keretén belül maradó, de immár a földi kiszolgáló személyzetet erősítő oktatásra, legyen az repülőtér- vagy repülőgép-üzemeltetés.

Tehát továbbra is műszaki területen maradnának?

Így van. Egy repülőtéren rengeteg terület van, legyen szó gépész-, villamosmérnöki vagy informatikai készségekről. Ez pedig egy hiánypótló képzés lenne, hiszen Magyarországon egyelőre csak repülőmérnök-képzés van bejegyezve, de repülőtéri infrastruktúra-üzemeltetés gyakorlatilag sehol nincs.

És külföldön?

Külföldön is csak kevés helyen, ezért óriási a hiány ezekből a szakemberekből. Az Óbudai Egyetem tehát azt teszi, amit egy műszaki képzést folytató intézménynek minden hasonló esetben tennie kell: felméri a gazdaság, a különféle iparágak igényeit, és ahhoz igazítja a képzési portfólióját – nemcsak hazai, hanem nemzetközi terepen is. A műszaki képzésben ugyanis alapfeltétel a közvetlen és szoros kapcsolat a gazdaság szereplőivel.

A záros határidő azt jelenti, hogy akár már a felvételi tájékoztatóban is benne lehet?

Igen, reméljük, hogy így lesz!