A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tanárai semmisnek tekintik a rendkívüli őszi szünetre vonatkozó rendelkezést. Mint írják: a munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) polgárai alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybíróságoz, majd Szarka Gábor kancellár erre reagálva levélben üzent a diákoknak és az oktatóknak. Az egyetem vezetése bejelentette, hogy a tanév rendjét szabályozó rektori utasítást módosították, - a járványra hivatkozva - előre hozták az őszi szünetet, így péntek este 18 óráig az egyetemistáknak el kell hagyniuk az SZFE épületeit. A hallgatók azonban nem engedtek: bár megpróbálták kiüríteni az intézményt, sikerült fenntartaniuk a blokádot. Sőt, a hallgatók még aznap este visszafoglalták az Ódry Színpadot, valamint a Rákóczi téri épületet is blokád alá vették.
Az SZFE hallgatói szombat este egy videóval üzentek Szarka Gábornak. A felvétellel az egyetem hallgatói szerdai sajtótájékoztatójukra csatoltak vissza, ahol Németh Gábor, az egyetem egyik oktatója a tanköztársasággal kapcsolatban elmondta: ennek nincsenek képviselői. "Ötletgazdája van. Hogyha bűnbakot keres, akkor megtalálta: én vagyok az." A videóval a hallgatók beálltak az oktatójuk mögé.
A Színművészeti vezetősége vasárnap azt közölte: a korábban kiadott rektorhelyettesi és kancellári rendelkezések továbbra is érvényben vannak, így az egyetemen az őszi szünet hivatalosan elkezdődött. Ez alapján a szünet utáni első munkanap október 27-én lesz. "Aki az őszi szünet alatt külön kancellári engedély nélkül az SZFE létesítményeiben tartózkodik, azt saját felelősségére teszi, vállalva annak minden következményét" - áll a közleményben. Azt azonban nem tudni, mivel fog járni, ha ezt megsértik.
Erre reagálva az SZFE oktatói is kiadtak egy közleményt vasárnap, amelyben az áll, hogy Szarka Gábor, Novák Emil és Zalán János állításai meglepőek, mivel a rendelkezéssel szemben október 16-án halasztó hatályú keresetet terjesztettek elő, ezért az szerintük nem végrehajtható - írta meg a hvg.hu.
A közleményben olvasható, hogy az egyetem tanárai ragaszkodnak a tanítás folytatásához. "A rendkívüli szünetet szakmai és pedagógiai szempontból végtelenül károsnak tartjuk, munkajogi szempontból pedig aggályosnak, hiszen a rendelkezés megsérti a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (5) bekezdését is, mely szerint a munkáltatónak a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A munkáltató megsérti az Mt. 51. § (1) bekezdését is, amennyiben megpróbálja jogellenesen ellehetetleníteni az oktatók munkavégzését, hiszen a munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani" - írják.
Ennek megfelelően úgy gondolják, hogy az egyetemi épület lezárása, a tantermek bezárása, de akár az internet lekapcsolása is ezzel ellentétes munkáltatói magatartás. Mindezek figyelembevételével az SZFE oktatói a rendkívüli őszi szünetre vonatkozó rendelkezést semmisnek tekintik, és a hallgatókkal egyetértésben zavartalanul folytatják a félévet - azaz a megszokott rend szerint folyik tovább az oktatás.
Mindezek után a Színművészetisek hétfőre ismét tüntetést szerveztek az Innovációs és Technológiai Minisztérium elé. A szakma nagyjai hétfő reggel olvasták fel az egyetemfoglalóknak írt szolidaritási nyilatkozatokat. Ezt itt nézhetitek meg:
Így indul a hét - az Innovációs és Technológiai minisztérium előtt vannak az SZFE hallgatói
Közzétette: eduline.hu – 2020. október 18., vasárnap
Hétfőn Palkovics László hivatala előtt tüntetnek majd az SZFE hallgatói
Holnap ismét tüntetésre készülnek az Színház - és Filmművészeti Egyetem diákjai, az ITM előtt lesz az esemény.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
