A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
Az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás szerint az európai fiatalok egy átlagos tanítási napon 4,5 órát, hétvégén pedig már 6,1 órát töltenek online .
A felmérés ezen kívül arra is rámutatott, hogy a közösségi média használatának korai kezdete összefügg a későbbi képernyőidő növekedésével. Azok a tizenévesek, akik 10 éves koruk előtt kezdtek el közösségi médiát használni, hétvégente átlagosan 7,5 órát töltenek képernyő előtt. Ezzel szemben azok, akik csak 14 éves koruk után csatlakoztak a platformokhoz, átlagosan 5,7 órát interneteznek hétvégén.
A 13 és 18 év közötti fiatalok több mint 40 százaléka úgy érzi, túl sok időt tölt digitális eszközök előtt.
A közösségi média mentális hatásai is egyre inkább érzékelhetők. A megkérdezett serdülők közel egyharmada számolt be arról, hogy a közösségi oldalak használata miatt stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát.
A válaszadók 45 százaléka elismerte, hogy rendszeresen másokhoz hasonlítja magát a közösségi médiában, míg minden negyedik fiatal találkozott már problémás online tartalmakkal, köztük gyűlöletbeszéddel.
A serdülők közel egyharmada stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát a közösségi média miatt
– olvasható az Európai Bizottság felmérésében.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a fiatalok jelentős része pozitívumokat is társít az online jelenléthez.
A tizenévesek 48 százaléka szerint a közösségi média kedvezően hat a mentális jóllétére. A legfontosabb motivációk között a szórakozás (57 százalék), a családdal és barátokkal való kapcsolattartás (53 százalék), valamint a tanulási lehetőségek (65 százalék) szerepeltek.
A felmérésből kiderült, hogy a szülők döntő többsége fontosnak tartja a gyerekek online védelmének erősítését. Európában a megkérdezettek 92 százaléka tekinti ezt kiemelt politikai prioritásnak.
Az európai szülők 39 százaléka, míg a magyar szülők 29 százaléka gondolja úgy, hogy gyereke túl sok időt tölt a közösségi média felületein.
A káros tartalmak megjelenése miatt is sokan aggódnak. Európában a szülők 32 százaléka, Magyarországon pedig 24 százaléka tart attól, hogy gyereke nem megfelelő tartalmakkal találkozhat az interneten.
Szintén sok szülő fél attól, hogy idegenek veszik fel a kapcsolatot gyerekükkel a közösségi oldalakon. Emiatt Európában a szülők 31 százaléka, Magyarországon pedig 23 százalékuk aggódik.
A magyar szülők 39 százaléka arról számolt be, hogy gyereke az elmúlt három hónapban hamis vagy félrevezető online tartalommal találkozott.
A problémás tartalmak között szerepelt a gyűlöletbeszéd (27 százalék), a szerencsejáték népszerűsítése (26 százalék), a nehezen felismerhető, mesterséges intelligencia által előállított tartalom (24 százalék), valamint az alkohol- és egészségtelen élelmiszerreklámok (24 százalék).
A magyar szülők különböző módszerekkel próbálják csökkenteni a kockázatokat. Harminc százalékuk korlátozza gyereke online médiahasználatát, 32 százalékuk arra ösztönzi gyerekét, hogy tartson szünetet a közösségi média használatában, míg 18 százalékuk odáig ment, hogy megtiltotta a közösségi oldalak használatát vagy törölte az alkalmazásokat a gyerek elektronikus eszközeiről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra. – Erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
