A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
Az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás szerint az európai fiatalok egy átlagos tanítási napon 4,5 órát, hétvégén pedig már 6,1 órát töltenek online .
A felmérés ezen kívül arra is rámutatott, hogy a közösségi média használatának korai kezdete összefügg a későbbi képernyőidő növekedésével. Azok a tizenévesek, akik 10 éves koruk előtt kezdtek el közösségi médiát használni, hétvégente átlagosan 7,5 órát töltenek képernyő előtt. Ezzel szemben azok, akik csak 14 éves koruk után csatlakoztak a platformokhoz, átlagosan 5,7 órát interneteznek hétvégén.
A 13 és 18 év közötti fiatalok több mint 40 százaléka úgy érzi, túl sok időt tölt digitális eszközök előtt.
A közösségi média mentális hatásai is egyre inkább érzékelhetők. A megkérdezett serdülők közel egyharmada számolt be arról, hogy a közösségi oldalak használata miatt stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát.
A válaszadók 45 százaléka elismerte, hogy rendszeresen másokhoz hasonlítja magát a közösségi médiában, míg minden negyedik fiatal találkozott már problémás online tartalmakkal, köztük gyűlöletbeszéddel.
A serdülők közel egyharmada stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát a közösségi média miatt
– olvasható az Európai Bizottság felmérésében.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a fiatalok jelentős része pozitívumokat is társít az online jelenléthez.
A tizenévesek 48 százaléka szerint a közösségi média kedvezően hat a mentális jóllétére. A legfontosabb motivációk között a szórakozás (57 százalék), a családdal és barátokkal való kapcsolattartás (53 százalék), valamint a tanulási lehetőségek (65 százalék) szerepeltek.
A felmérésből kiderült, hogy a szülők döntő többsége fontosnak tartja a gyerekek online védelmének erősítését. Európában a megkérdezettek 92 százaléka tekinti ezt kiemelt politikai prioritásnak.
Az európai szülők 39 százaléka, míg a magyar szülők 29 százaléka gondolja úgy, hogy gyereke túl sok időt tölt a közösségi média felületein.
A káros tartalmak megjelenése miatt is sokan aggódnak. Európában a szülők 32 százaléka, Magyarországon pedig 24 százaléka tart attól, hogy gyereke nem megfelelő tartalmakkal találkozhat az interneten.
Szintén sok szülő fél attól, hogy idegenek veszik fel a kapcsolatot gyerekükkel a közösségi oldalakon. Emiatt Európában a szülők 31 százaléka, Magyarországon pedig 23 százalékuk aggódik.
A magyar szülők 39 százaléka arról számolt be, hogy gyereke az elmúlt három hónapban hamis vagy félrevezető online tartalommal találkozott.
A problémás tartalmak között szerepelt a gyűlöletbeszéd (27 százalék), a szerencsejáték népszerűsítése (26 százalék), a nehezen felismerhető, mesterséges intelligencia által előállított tartalom (24 százalék), valamint az alkohol- és egészségtelen élelmiszerreklámok (24 százalék).
A magyar szülők különböző módszerekkel próbálják csökkenteni a kockázatokat. Harminc százalékuk korlátozza gyereke online médiahasználatát, 32 százalékuk arra ösztönzi gyerekét, hogy tartson szünetet a közösségi média használatában, míg 18 százalékuk odáig ment, hogy megtiltotta a közösségi oldalak használatát vagy törölte az alkalmazásokat a gyerek elektronikus eszközeiről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra. – Erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
