A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
Az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás szerint az európai fiatalok egy átlagos tanítási napon 4,5 órát, hétvégén pedig már 6,1 órát töltenek online .
A felmérés ezen kívül arra is rámutatott, hogy a közösségi média használatának korai kezdete összefügg a későbbi képernyőidő növekedésével. Azok a tizenévesek, akik 10 éves koruk előtt kezdtek el közösségi médiát használni, hétvégente átlagosan 7,5 órát töltenek képernyő előtt. Ezzel szemben azok, akik csak 14 éves koruk után csatlakoztak a platformokhoz, átlagosan 5,7 órát interneteznek hétvégén.
A 13 és 18 év közötti fiatalok több mint 40 százaléka úgy érzi, túl sok időt tölt digitális eszközök előtt.
A közösségi média mentális hatásai is egyre inkább érzékelhetők. A megkérdezett serdülők közel egyharmada számolt be arról, hogy a közösségi oldalak használata miatt stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát.
A válaszadók 45 százaléka elismerte, hogy rendszeresen másokhoz hasonlítja magát a közösségi médiában, míg minden negyedik fiatal találkozott már problémás online tartalmakkal, köztük gyűlöletbeszéddel.
A serdülők közel egyharmada stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát a közösségi média miatt
– olvasható az Európai Bizottság felmérésében.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a fiatalok jelentős része pozitívumokat is társít az online jelenléthez.
A tizenévesek 48 százaléka szerint a közösségi média kedvezően hat a mentális jóllétére. A legfontosabb motivációk között a szórakozás (57 százalék), a családdal és barátokkal való kapcsolattartás (53 százalék), valamint a tanulási lehetőségek (65 százalék) szerepeltek.
A felmérésből kiderült, hogy a szülők döntő többsége fontosnak tartja a gyerekek online védelmének erősítését. Európában a megkérdezettek 92 százaléka tekinti ezt kiemelt politikai prioritásnak.
Az európai szülők 39 százaléka, míg a magyar szülők 29 százaléka gondolja úgy, hogy gyereke túl sok időt tölt a közösségi média felületein.
A káros tartalmak megjelenése miatt is sokan aggódnak. Európában a szülők 32 százaléka, Magyarországon pedig 24 százaléka tart attól, hogy gyereke nem megfelelő tartalmakkal találkozhat az interneten.
Szintén sok szülő fél attól, hogy idegenek veszik fel a kapcsolatot gyerekükkel a közösségi oldalakon. Emiatt Európában a szülők 31 százaléka, Magyarországon pedig 23 százalékuk aggódik.
A magyar szülők 39 százaléka arról számolt be, hogy gyereke az elmúlt három hónapban hamis vagy félrevezető online tartalommal találkozott.
A problémás tartalmak között szerepelt a gyűlöletbeszéd (27 százalék), a szerencsejáték népszerűsítése (26 százalék), a nehezen felismerhető, mesterséges intelligencia által előállított tartalom (24 százalék), valamint az alkohol- és egészségtelen élelmiszerreklámok (24 százalék).
A magyar szülők különböző módszerekkel próbálják csökkenteni a kockázatokat. Harminc százalékuk korlátozza gyereke online médiahasználatát, 32 százalékuk arra ösztönzi gyerekét, hogy tartson szünetet a közösségi média használatában, míg 18 százalékuk odáig ment, hogy megtiltotta a közösségi oldalak használatát vagy törölte az alkalmazásokat a gyerek elektronikus eszközeiről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra. – Erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
