A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
Az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás szerint az európai fiatalok egy átlagos tanítási napon 4,5 órát, hétvégén pedig már 6,1 órát töltenek online .
A felmérés ezen kívül arra is rámutatott, hogy a közösségi média használatának korai kezdete összefügg a későbbi képernyőidő növekedésével. Azok a tizenévesek, akik 10 éves koruk előtt kezdtek el közösségi médiát használni, hétvégente átlagosan 7,5 órát töltenek képernyő előtt. Ezzel szemben azok, akik csak 14 éves koruk után csatlakoztak a platformokhoz, átlagosan 5,7 órát interneteznek hétvégén.
A 13 és 18 év közötti fiatalok több mint 40 százaléka úgy érzi, túl sok időt tölt digitális eszközök előtt.
A közösségi média mentális hatásai is egyre inkább érzékelhetők. A megkérdezett serdülők közel egyharmada számolt be arról, hogy a közösségi oldalak használata miatt stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát.
A válaszadók 45 százaléka elismerte, hogy rendszeresen másokhoz hasonlítja magát a közösségi médiában, míg minden negyedik fiatal találkozott már problémás online tartalmakkal, köztük gyűlöletbeszéddel.
A serdülők közel egyharmada stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát a közösségi média miatt
– olvasható az Európai Bizottság felmérésében.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a fiatalok jelentős része pozitívumokat is társít az online jelenléthez.
A tizenévesek 48 százaléka szerint a közösségi média kedvezően hat a mentális jóllétére. A legfontosabb motivációk között a szórakozás (57 százalék), a családdal és barátokkal való kapcsolattartás (53 százalék), valamint a tanulási lehetőségek (65 százalék) szerepeltek.
A felmérésből kiderült, hogy a szülők döntő többsége fontosnak tartja a gyerekek online védelmének erősítését. Európában a megkérdezettek 92 százaléka tekinti ezt kiemelt politikai prioritásnak.
Az európai szülők 39 százaléka, míg a magyar szülők 29 százaléka gondolja úgy, hogy gyereke túl sok időt tölt a közösségi média felületein.
A káros tartalmak megjelenése miatt is sokan aggódnak. Európában a szülők 32 százaléka, Magyarországon pedig 24 százaléka tart attól, hogy gyereke nem megfelelő tartalmakkal találkozhat az interneten.
Szintén sok szülő fél attól, hogy idegenek veszik fel a kapcsolatot gyerekükkel a közösségi oldalakon. Emiatt Európában a szülők 31 százaléka, Magyarországon pedig 23 százalékuk aggódik.
A magyar szülők 39 százaléka arról számolt be, hogy gyereke az elmúlt három hónapban hamis vagy félrevezető online tartalommal találkozott.
A problémás tartalmak között szerepelt a gyűlöletbeszéd (27 százalék), a szerencsejáték népszerűsítése (26 százalék), a nehezen felismerhető, mesterséges intelligencia által előállított tartalom (24 százalék), valamint az alkohol- és egészségtelen élelmiszerreklámok (24 százalék).
A magyar szülők különböző módszerekkel próbálják csökkenteni a kockázatokat. Harminc százalékuk korlátozza gyereke online médiahasználatát, 32 százalékuk arra ösztönzi gyerekét, hogy tartson szünetet a közösségi média használatában, míg 18 százalékuk odáig ment, hogy megtiltotta a közösségi oldalak használatát vagy törölte az alkalmazásokat a gyerek elektronikus eszközeiről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra. – Erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
