A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
Az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás szerint az európai fiatalok egy átlagos tanítási napon 4,5 órát, hétvégén pedig már 6,1 órát töltenek online .
A felmérés ezen kívül arra is rámutatott, hogy a közösségi média használatának korai kezdete összefügg a későbbi képernyőidő növekedésével. Azok a tizenévesek, akik 10 éves koruk előtt kezdtek el közösségi médiát használni, hétvégente átlagosan 7,5 órát töltenek képernyő előtt. Ezzel szemben azok, akik csak 14 éves koruk után csatlakoztak a platformokhoz, átlagosan 5,7 órát interneteznek hétvégén.
A 13 és 18 év közötti fiatalok több mint 40 százaléka úgy érzi, túl sok időt tölt digitális eszközök előtt.
A közösségi média mentális hatásai is egyre inkább érzékelhetők. A megkérdezett serdülők közel egyharmada számolt be arról, hogy a közösségi oldalak használata miatt stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát.
A válaszadók 45 százaléka elismerte, hogy rendszeresen másokhoz hasonlítja magát a közösségi médiában, míg minden negyedik fiatal találkozott már problémás online tartalmakkal, köztük gyűlöletbeszéddel.
A serdülők közel egyharmada stresszesnek, szomorúnak vagy társadalmilag kirekesztettnek érzi magát a közösségi média miatt
– olvasható az Európai Bizottság felmérésében.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a fiatalok jelentős része pozitívumokat is társít az online jelenléthez.
A tizenévesek 48 százaléka szerint a közösségi média kedvezően hat a mentális jóllétére. A legfontosabb motivációk között a szórakozás (57 százalék), a családdal és barátokkal való kapcsolattartás (53 százalék), valamint a tanulási lehetőségek (65 százalék) szerepeltek.
A felmérésből kiderült, hogy a szülők döntő többsége fontosnak tartja a gyerekek online védelmének erősítését. Európában a megkérdezettek 92 százaléka tekinti ezt kiemelt politikai prioritásnak.
Az európai szülők 39 százaléka, míg a magyar szülők 29 százaléka gondolja úgy, hogy gyereke túl sok időt tölt a közösségi média felületein.
A káros tartalmak megjelenése miatt is sokan aggódnak. Európában a szülők 32 százaléka, Magyarországon pedig 24 százaléka tart attól, hogy gyereke nem megfelelő tartalmakkal találkozhat az interneten.
Szintén sok szülő fél attól, hogy idegenek veszik fel a kapcsolatot gyerekükkel a közösségi oldalakon. Emiatt Európában a szülők 31 százaléka, Magyarországon pedig 23 százalékuk aggódik.
A magyar szülők 39 százaléka arról számolt be, hogy gyereke az elmúlt három hónapban hamis vagy félrevezető online tartalommal találkozott.
A problémás tartalmak között szerepelt a gyűlöletbeszéd (27 százalék), a szerencsejáték népszerűsítése (26 százalék), a nehezen felismerhető, mesterséges intelligencia által előállított tartalom (24 százalék), valamint az alkohol- és egészségtelen élelmiszerreklámok (24 százalék).
A magyar szülők különböző módszerekkel próbálják csökkenteni a kockázatokat. Harminc százalékuk korlátozza gyereke online médiahasználatát, 32 százalékuk arra ösztönzi gyerekét, hogy tartson szünetet a közösségi média használatában, míg 18 százalékuk odáig ment, hogy megtiltotta a közösségi oldalak használatát vagy törölte az alkalmazásokat a gyerek elektronikus eszközeiről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra. – Erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
