11 és 14 éves kor között különösen veszélyeztetettek a gyerekek, minden tizedik fiatal súlyos bántalmazást is megélt, a középiskolások közül ugyanennyien pedig szexuális jellegű online visszaélés áldozatává is váltak – derül ki a kutatásból.
„A 18–25 év közötti magyar fiatalok körében végzett kutatásunk eredményei alapján az online gyermekbántalmazás széles körben elterjedt jelenség Magyarországon. A válaszadók több mint fele számolt be arról, hogy gyermekkorában valamilyen formában online bántalmazás érte.”
– olvasható a Republikon Intézet legújabb kutatásának összefoglalójában, ami a magyarországi online térben zajló gyermekbántalmazást vizsgálta. A legtöbb eset ugyan ritkább vagy enyhébb kitettséget jelent, minden tizedik fiatal folyamatos vagy súlyos online bántalmazás áldozata volt.
A legveszélyeztetettebb életkor a 11 és 14 év közötti időszak, ekkor a „trollkodás, a rágalmazás és a megszégyenítés különösen gyakori.” A szexuális jellegű online visszaélések ritkábbak, de így is minden tizedik középiskolás korú fiatal mondja, hogy átélt ilyesmit.
A kutatás a segítségkéréssel kapcsolatos attitűdöket is vizsgálta: a fiatalok elsősorban a szüleikben, a barátaikban és a rendőrségben bíztak, ugyanakkor a bántalmazottak közel fele nem kért segítséget. Ennek leggyakoribb oka az volt, hogy nem tartották elég súlyosnak a helyzetet, illetve úgy gondolták, egyedül is meg tudják oldani.
A tényleges segítségnyújtásban a válaszok szerint nagy szerepet játszott az anya, illetve az iskola és a pedagógusok is – utóbbiak annak ellenére, hogy a fiatalok nem élnek kiemelt bizalommal feléjük.
„A legerősebb kockázati tényező az abúzus-ingerküszöb magas szintje: minél inkább elfogadhatónak tart valaki különféle bántalmazó viselkedéseket, annál nagyobb eséllyel válik maga is áldozattá.”
– ezt már a kockázati tényezőkről írja a kutatás, ami egyúttal a normák fontosságára is felhívja a figyelmet. Kockázati tényezőként azonosították még az intenzív közösségi média használatot, a magas képernyőidőt, és a bizalmi kapcsolatok hiányát is.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260123_kepernyoido-gyerekek-karos-hatasok-riaszto-szamok-egyesult-kiralysag
A társas izoláció, mint írják, különösen erős prediktornak bizonyult, ez pedig a digitális jelenlét kérdésével is kapcsolatban áll, mert akik nem tudnak offline kapcsolataikra támaszkodni, azok számára a paraszociális kapcsolódások nem jelentenek érdemi helyettesítést. Az önmagunkkal való elégedettség és az erős családi bizalmi kapcsolatok ezekkel szemben védőfaktorként jelentek meg. A kutatás kifejezetten érdekes eredménye, mint írják, a regionális különbségek megléte:
Észak- és Közép-Magyarországon élő fiatalok körében szignifikánsan gyakoribb az online bántalmazás, míg az Alföld régióiban alacsonyabb arányokat mértünk. A különbségek mögött álló strukturális okok további vizsgálatot igényelnek.
A kutatás hangsúlyozza: az eredményekből az látszik, hogy az online gyermekbántalmazás nem elszigetelt, hanem nagyon is gyakori jelenség Magyarországon, komplex társadalmi, pszichológiai és digitális tényezők által meghatározott probléma.
A Republikon szerint a prevenciós programoknak így egyszerre kell célozniuk a normák és attitűdök alakítását, a digitális tudatosság erősítését, a bizalmi kapcsolatépítés és a szociális élet támogatását, mindezt a regionális sajátosságok figyelembevételével.
Bár további vizsgálatot igényelne a politikai kultúra és a hírek szerepe a gyerekkori bántalmazásban, annyi elmondható, hogy az online bántalmazás visszaszorításában kiemelten fontos az offline tevékenység. Mint írják:
A legkiszolgáltatottabb csoportok – különösen a társas izolációval küzdő, alacsony önértékelésű, intenzív online jelenlétű fiatalok, akik sokszor érzéketlenné válnak a bántó, vagy egyenesen kegyetlen viselkedésformákra – célzott elérése elengedhetetlen az online bántalmazás visszaszorításához.
https://eduline.hu/campus-life/20260524_virtualis-menekules-a-valosagbol-elszomorito-helyzetben-van-a-magyar-diakok-mentalis-egeszsege
Nyitókép: Shutterstock
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
