Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
„A 18–25 év közötti magyar fiatalok körében végzett kutatásunk eredményei alapján az online gyermekbántalmazás széles körben elterjedt jelenség Magyarországon. A válaszadók több mint fele számolt be arról, hogy gyermekkorában valamilyen formában online bántalmazás érte.”
– olvasható a Republikon Intézet legújabb kutatásának összefoglalójában, ami a magyarországi online térben zajló gyermekbántalmazást vizsgálta. A legtöbb eset ugyan ritkább vagy enyhébb kitettséget jelent, minden tizedik fiatal folyamatos vagy súlyos online bántalmazás áldozata volt.
A legveszélyeztetettebb életkor a 11 és 14 év közötti időszak, ekkor a „trollkodás, a rágalmazás és a megszégyenítés különösen gyakori.” A szexuális jellegű online visszaélések ritkábbak, de így is minden tizedik középiskolás korú fiatal mondja, hogy átélt ilyesmit.
A kutatás a segítségkéréssel kapcsolatos attitűdöket is vizsgálta: a fiatalok elsősorban a szüleikben, a barátaikban és a rendőrségben bíztak, ugyanakkor a bántalmazottak közel fele nem kért segítséget. Ennek leggyakoribb oka az volt, hogy nem tartották elég súlyosnak a helyzetet, illetve úgy gondolták, egyedül is meg tudják oldani.
A tényleges segítségnyújtásban a válaszok szerint nagy szerepet játszott az anya, illetve az iskola és a pedagógusok is – utóbbiak annak ellenére, hogy a fiatalok nem élnek kiemelt bizalommal feléjük.
Mikor van a gyerek különösen nagy veszélyben?
„A legerősebb kockázati tényező az abúzus-ingerküszöb magas szintje: minél inkább elfogadhatónak tart valaki különféle bántalmazó viselkedéseket, annál nagyobb eséllyel válik maga is áldozattá.”
– ezt már a kockázati tényezőkről írja a kutatás, ami egyúttal a normák fontosságára is felhívja a figyelmet. Kockázati tényezőként azonosították még az intenzív közösségi média használatot, a magas képernyőidőt, és a bizalmi kapcsolatok hiányát is.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260123_kepernyoido-gyerekek-karos-hatasok-riaszto-szamok-egyesult-kiralysag
A társas izoláció, mint írják, különösen erős prediktornak bizonyult, ez pedig a digitális jelenlét kérdésével is kapcsolatban áll, mert akik nem tudnak offline kapcsolataikra támaszkodni, azok számára a paraszociális kapcsolódások nem jelentenek érdemi helyettesítést. Az önmagunkkal való elégedettség és az erős családi bizalmi kapcsolatok ezekkel szemben védőfaktorként jelentek meg. A kutatás kifejezetten érdekes eredménye, mint írják, a regionális különbségek megléte:
Észak- és Közép-Magyarországon élő fiatalok körében szignifikánsan gyakoribb az online bántalmazás, míg az Alföld régióiban alacsonyabb arányokat mértünk. A különbségek mögött álló strukturális okok további vizsgálatot igényelnek.
Nem elszigetelt jelenség
A kutatás hangsúlyozza: az eredményekből az látszik, hogy az online gyermekbántalmazás nem elszigetelt, hanem nagyon is gyakori jelenség Magyarországon, komplex társadalmi, pszichológiai és digitális tényezők által meghatározott probléma.
A Republikon szerint a prevenciós programoknak így egyszerre kell célozniuk a normák és attitűdök alakítását, a digitális tudatosság erősítését, a bizalmi kapcsolatépítés és a szociális élet támogatását, mindezt a regionális sajátosságok figyelembevételével.
Bár további vizsgálatot igényelne a politikai kultúra és a hírek szerepe a gyerekkori bántalmazásban, annyi elmondható, hogy az online bántalmazás visszaszorításában kiemelten fontos az offline tevékenység. Mint írják:
A legkiszolgáltatottabb csoportok – különösen a társas izolációval küzdő, alacsony önértékelésű, intenzív online jelenlétű fiatalok, akik sokszor érzéketlenné válnak a bántó, vagy egyenesen kegyetlen viselkedésformákra – célzott elérése elengedhetetlen az online bántalmazás visszaszorításához.
https://eduline.hu/campus-life/20260524_virtualis-menekules-a-valosagbol-elszomorito-helyzetben-van-a-magyar-diakok-mentalis-egeszsege
Nyitókép: Shutterstock
