Riasztó számok: a brit kétévesek 98 százaléka naponta nézi a képernyőt és ennek már az iskolában látszik a hatása

Egyre több óvodába és iskolába kerülő gyereknél jelentkeznek tanulási, kommunikációs és szociális nehézségek - a pedagógusok szerint nem véletlenül. A túl korai és túlzott képernyőhasználat komoly hatással lehet a fejlődésre, és ezt már friss kutatások is alátámasztják.

Az Egyesült Királyságban a kétéves gyerekek 98%-a néz képernyőt egy átlagos napon, méghozzá több mint két órán át, miközben a három–öt évesek közel 40%-a már a közösségi médiával is találkozik - írja a The Guardian. A kormány a riasztó adatok miatt január elején bejelentette, hogy áprilisban új iránymutatást ad ki az öt év alattiak képernyőhasználatáról.

Tanítók beszámolói szerint egyre több gyerek érkezik úgy iskolába, hogy nehezen tud nyugton ülni, ceruzát fogni vagy összefüggően beszélni. Egy coventryi iskola vezetője szerint a gyerekek kreatív tevékenységek során is gyakran telefonokat és kontrollereket „alkotnak” kartonból – egyszerűen ez vált számukra a legismerősebb tárggyá.

Friss kutatás szerint jóval kevesebb szót mondhatnak ki a sokat képernyőző kétéves gyerekek

Más pedagógusok azt tapasztalják, hogy a gyerekek gyorsan frusztráltak lesznek, ha egy feladat nem azonnali sikerélményt ad. A kirakók, az építőjátékok vagy a csapatmunka nehezebben megy, romlott a szem–kéz koordináció és a problémamegoldó képesség is. Emellett a közös játék és az együttműködés alapjai is hiányozhatnak, mivel sok gyerek elsősorban egyedül, digitális eszközön játszik.

A kutatások is megerősítik ezeket a tapasztalatokat. Egy 2025-ös új-zélandi vizsgálat szerint azok a gyerekek, akik napi 90 percnél többet töltöttek képernyő előtt, négy- és nyolcéves korukban is gyengébb szókincset, kommunikációs és számolási készségeket mutattak. Azoknál, akik akár napi öt órát is képernyőztek, kétszer gyakoribbak voltak az érzelmi és viselkedési problémák.

Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint a kétévesnél fiatalabb gyerekeknek egyáltalán nem lenne szabad képernyőt használniuk, a négy év alattiaknál pedig napi egy óra lenne a felső határ. Szakértők szerint ma már nem az a kérdés, hogy jelen van-e a képernyő a gyerekek életében, hanem az, hogy a szülők és az oktatási rendszer kapnak-e elég gyakorlati segítséget ahhoz, hogy csökkentsék a hosszú távú kockázatokat – mielőtt azok végleg beépülnek a gyerekek fejlődésébe.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.