Egyre több óvodába és iskolába kerülő gyereknél jelentkeznek tanulási, kommunikációs és szociális nehézségek - a pedagógusok szerint nem véletlenül. A túl korai és túlzott képernyőhasználat komoly hatással lehet a fejlődésre, és ezt már friss kutatások is alátámasztják.
Az Egyesült Királyságban a kétéves gyerekek 98%-a néz képernyőt egy átlagos napon, méghozzá több mint két órán át, miközben a három–öt évesek közel 40%-a már a közösségi médiával is találkozik - írja a The Guardian. A kormány a riasztó adatok miatt január elején bejelentette, hogy áprilisban új iránymutatást ad ki az öt év alattiak képernyőhasználatáról.
Tanítók beszámolói szerint egyre több gyerek érkezik úgy iskolába, hogy nehezen tud nyugton ülni, ceruzát fogni vagy összefüggően beszélni. Egy coventryi iskola vezetője szerint a gyerekek kreatív tevékenységek során is gyakran telefonokat és kontrollereket „alkotnak” kartonból – egyszerűen ez vált számukra a legismerősebb tárggyá.
Friss kutatás szerint jóval kevesebb szót mondhatnak ki a sokat képernyőző kétéves gyerekek
Más pedagógusok azt tapasztalják, hogy a gyerekek gyorsan frusztráltak lesznek, ha egy feladat nem azonnali sikerélményt ad. A kirakók, az építőjátékok vagy a csapatmunka nehezebben megy, romlott a szem–kéz koordináció és a problémamegoldó képesség is. Emellett a közös játék és az együttműködés alapjai is hiányozhatnak, mivel sok gyerek elsősorban egyedül, digitális eszközön játszik.
A kutatások is megerősítik ezeket a tapasztalatokat. Egy 2025-ös új-zélandi vizsgálat szerint azok a gyerekek, akik napi 90 percnél többet töltöttek képernyő előtt, négy- és nyolcéves korukban is gyengébb szókincset, kommunikációs és számolási készségeket mutattak. Azoknál, akik akár napi öt órát is képernyőztek, kétszer gyakoribbak voltak az érzelmi és viselkedési problémák.
Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet szerint a kétévesnél fiatalabb gyerekeknek egyáltalán nem lenne szabad képernyőt használniuk, a négy év alattiaknál pedig napi egy óra lenne a felső határ. Szakértők szerint ma már nem az a kérdés, hogy jelen van-e a képernyő a gyerekek életében, hanem az, hogy a szülők és az oktatási rendszer kapnak-e elég gyakorlati segítséget ahhoz, hogy csökkentsék a hosszú távú kockázatokat – mielőtt azok végleg beépülnek a gyerekek fejlődésébe.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
