“Kerestük a nullát a szám végén” – így reagáltak a gazdasági képzéseket indító egyetemek és főiskolák rektorai január elején, amikor a kormány nyilvánosságra hozta az alapszakok keretszámait. Akkor – alig néhány héttel a jelentkezési határidő előtt – nemcsak az intézményvezetőket, hanem a felvételizőket is leforrázták az adatok, szeptembertől ugyanis mindössze 250 elsőéves tanulhat ingyen gazdasági alapszakokon, a 250 helyet ráadásul 22 egyetem és főiskola között osztották szét.

Ez 95 százalékos csökkenést jelent a 2011-es létszámhoz képest, de a bölcsész- és jogi képzésre jelentkezők sem jártak sokkal jobban: előbbi hallgatói létszámát 1400-zal, utóbbit 700-zal csökkentették, míg a társadalomtudományi karok 1100 hallgatóval kevesebbet vehetnek fel államilag támogatott képzésre.

Jól hangzott - elsőre

A keretszámok miatt kirobbant tiltakozássorozat csitult, miután az oktatási államtitkárság bejelentette, még az augusztusi pótfelvételi előtt korrigálják a keretszámokat, Kis Norbert helyettes államtitkár egyenesen tízezres mozgástérről beszélt.

Pedig a jól hangzó „korrigálás” korántsem oldja majd meg a jogi, bölcsész-, társadalomtudományi és jogi képzésekre jelentkezők problémáját. Az eduline úgy tudja, a megmaradó állami ösztöndíjas és részösztöndíjas helyeket csak az adott képzési területen belül osztják majd újra, arra esély sincs, hogy a jogi és gazdasági karok plusz helyeket kapjanak – ezeken a képzéseken részösztöndíjas helyeket eleve nem hirdetett az államtitkárság.

„A gyakorlat az, hogy az intézmény képzési területen belül átcsoportosítja a támogatott helyeket, kivéve, ha az erőforrás-miniszter belső korlátokat állít. Képzési területek közötti átcsoportosításra az intézmény nem lesz jogosult” – válaszolta írásban Kis Norbert az eduline-nak.

A pótfelvételi előtti keretszámokat is központilag, szakokra és intézményekre lebontva határozzák majd meg, ezzel kiveszik az egyetemek és főiskolák kezéből a döntés jogát. A minisztérium egyébként arra számít, hogy az állami ösztöndíjas létszámot teljesen feltöltik majd az intézmények, csak részösztöndíjas helyek maradnak.

Még reménykednek

Ennek ellenére a felvételizők és az eduline által megkérdezett rektorok még mindig abban bíznak, hogy a megvágott keretszámokon az oktatási államtitkárság módosít majd.

Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja szerint a kevés állami hellyel rendelkező szakok felé kell elmozdulni, „ha a keretszám-korrekciót az teszi szükségessé, hogy nem sikerül kellő számú és pontszámú jelentkezővel feltölteni a preferált szakokat”. „Ez esetben számítok a jogi karoknak – különösen a vidéki jogi karoknak – juttatott keretszámokra is, mert a jelenlegi elosztási rendszer széles kör számára érzékelhetően és több szempontból is igazságtalan” – mondja. A miskolci jogi kar összesen 80 állami ösztöndíjas hallgatót vehet fel idén, az osztatlan jogászképzéshez azonban egyáltalán nem kaptak támogatást.

A dékán szerint az előző években soha nem sikerült teljesen feltölteni az államilag finanszírozott keretet, de nem az alacsony jelentkezői létszám, hanem a pontszámegyenlőség miatt – nem tudták úgy meghúzni a ponthatárokat, hogy pontosan annyi felvételiző kerüljön be a képzésekre, ahány hely volt.

„Abban reménykedünk, hogy agrárképzésre és a pedagógiai képzésekre is kapunk állami ösztöndíjas és részösztöndíjas helyeket, az alacsony keretszámok ezen a két területen elég nyugtalanítóak. Az agrármérnöki szakokon 30 államilag támogatott és részösztöndíjas hely jönne jól, a tanító és óvodapedagógus alapképzésen pedig 20-30 helynek örülnénk” – mondja Danyi József, a Kecskeméti Főiskola rektora.

Az intézmény az agrárképzésekre 30, pedagógusképzésre 70 államilag finanszírozott helyet kapott. A rektor nem számít arra, hogy maradnak állami ösztöndíjas helyek, az elmúlt években a teljes létszámot feltöltötték.