Mi számít plágiumnak? Milyen büntetés jár a plagizáló hallgatóknak és doktoranduszoknak? Tizenhárom magyar egyetem - az intézmények és a karok oldalán elérhető - szakdolgozati és doktori szabályzatait néztük meg: arra voltunk kíváncsiak, milyen esetekben számíthatnak a hallgatók fegyelmi eljárásra, plágiumnak nevezik-e azt, ha a forrás az irodalomjegyzékben szerepel ugyan, de a lábjegyzet és az idézőjel hiányzik.

Pontos szabályok nélkül

A tizenhárom vizsgált egyetem közül egyedül a Nyugat-magyarországi Egyetemnek (NYME) oldalán találtunk intézményi szintű "plágiumszabályzatot", emellett a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán van hasonló - a szakdolgozatok és a doktori disszertációk tartalmi és formai követelményeit ugyanis általában az adott szakért felelős intézetek vagy tanszékek határozzák meg.

A Nyugat-magyarországi Egyetem és a szegedi egyetem szabályzatának plágiumfogalma megegyezik: plágium a szó szerinti idézet forrásmegjelölés és idézőjel nélkül, a szövegrészlet átvétele és átfogalmazása hivatkozás nélkül, valamint statisztikai adat, ábra vagy illusztráció átvétele az eredeti tanulmány megnevezése nélkül. A szabályzatok arra is kitérnek, hogy nem elég az irodalomjegyzékben hivatkozni a forrásokra, közvetlenül az adott szövegrészletnél is meg kell jelölni, melyik adatot honnan vette a szerző.

Nem számít viszont plágiumnak az, ha a hallgató a szó szerinti idézeteknél jelöli ugyan a forrást, de elmaradnak az idézőjelek: a két egyetem szerint ezek egyszerű "hivatkozási anomáliák", amelyekért még nem jár komoly büntetés. A két intézmény nem tesz különbséget szándékos és "akaratlan" plagizálás között, mind a kettőt bünteti - a tanszék megtagadhatja a dolgozat elfogadását, a hallgató ellen pedig fegyelmi eljárást indíthatnak.

A mennyiség és a szándék a fontos?

Ezzel szemben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) hallgatói követelményrendszere szerint nem számít fegyelmi vétségnek, ha az egyetemista "a hallgatói műben összességében eleget tett a felhasználásra vonatkozó szabályoknak, és megállapítható, hogy azok részleges megsértése gondatlanságra vezethető vissza”.

Ezek a szabályok a következők: „az idegen szerzői mű egészének vagy részletének felhasználása (pl. átvétele, idézése, más nyelvből történő fordítása vagy ismertetése) esetén a forrást, továbbá a szerző nevét meg kell jelölni, ha ez a név a forrásban szerepel vagy – szóban elhangzó művek esetén – egyértelműen megállapítható”; az „idegen szerzői művet vagy annak részletét – […] az eredetihez híven – idézetként való megjelöléssel szabad felhasználni”.

Itt tehát már megjelenik az idegen nyelvről való fordítás kérdése is, ahogy az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának szakdolgozati útmutatójában is. A Pázmány Hittudományi Karának - itt írta doktori disszertációját Semjén Zsolt - doktori szabályzatában sem találtunk részletes előírást, mindössze annyit, hogy a plagizálás a doktori eljárás megszakítását és a doktorjelölt kizárását vonja maga után. A PhD-hallgatóknak ezért a dolgozatukhoz csatolniuk kell egy nyilatkozatot arról, hogy nem plagizáltak („Alulírott, felelősen kijelentem, hogy a jelen doktori disszertációt önálló kutatásaim alapján, önállóan írtam, a feltüntetett és hivatkozott források és szakirodalom alapján, amelyeket az érvényben lévő előírások értelmében idézek”).

A plágium nem mennyiségfüggő, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen hosszú szövegrészlet átvétele után számíthat fegyelmi eljárásra a hallgató. Ezt egyedül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara határozza meg pontosan, az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatához fűzött 1. számú mellékletében az áll: plágiumnak számít, ha valaki  „1 bekezdés (kb. 3-4 mondat) terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen művet használ fel”,  „az eredeti forrásnak a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül”.

Az is plágium, ha mással íratjuk meg a szakdolgozatot

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és az Óbudai Egyetem etikai kódexében határozza meg a plágium fogalmát. A Debreceni Egyetem csak röviden utal a hivatkozás fontosságára mind a szó szerinti, mind az átfogalmazott átvételek esetében, nem részletezi a plágium eseteit.

Az Óbudai Egyetem és a Műegyetem etikai kódexének ide vonatkozó része szinte szóról szóra megegyezik. Nem csak az írott, hanem a szóbeli közlésből történő átvétel esetén is meg kell jelölni a forrást: ez igaz gondolatok, vélemények, elméletek szó szerinti, illetve átfogalmazott átvételére is. Ugyanez vonatkozik a valaki más által megállapított tényekre, statisztikai adatokra, illetve az illusztrációkra.

A kódexek szerint a plágium fogalmába beletartozik az is, ha valaki „valódi személyes munka” nélkül állít elő eredményeket – például mással íratja meg a szakdolgozatát -, illetve ha meghamisítja saját vagy mások munkáját.  Az is etikai vétség, „ha valakinek tudomására jut egy plágium elkövetése, és nem kísérli meg a tisztázást, szükség esetén az etikai eljárás megindítását”.

Az egyetemek maguk is belezavarodnak olykor-olykor a plágium fogalmának magyarázatába: a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának "szakdolgozatkészítési szabályzata" például csak a szó szerinti, forrásmegjelölés nélküli átvételt nevezi plágiumnak, a mellékelt "eredetiségnyilatkozatban" azonban - ezt kell a hallgatóknak a szakdolgozatokhoz csatolni - már a tartalmi idézetet is ide sorolja.

Szigorú szabályok külföldön

A brit és amerikai egyetemek jelentős része ezzel szemben egzakt szabályzattal rendelkezik: szinte az összes felsőoktatási intézmény oldalán találtunk szakdolgozati szabályzatot vagy irányelveket. Sőt, a birminghami egyetemen ún. "plagiarism officer" tisztség is létezik: az ő feladata a plagizáló hallgatók ügyének kivizsgálása, az elrendelt szankciók végrehajtásának ellenőrzése. Az intézményben egyébként három csoportba sorolják a hivatkozás nélküli idézést. A "súlyos plágium" körébe tartozik a nagyobb szövegrészek hivatkozás nélküli átvétele, illetve a bérírók megbízása.

"Mérsékelt plágiumnak" nevezik a rövidebb szöveg hivatkozás nélküli átvételét, míg a "nem megfelelő tudományos gyakorlat" kategóriát elsősorban az elsőéveseknél használják, akik - vélhetően - azért nem hivatkoznak megfelelően a szakirodalomra, mert még nem ismerik a szabályzatokat. A vezető brit egyetem, a Cambridge ennél is szigorúbb szabályokat fogalmazott meg: a dolgozatban kötelező feltüntetni azoknak a szakembereknek a nevét, akik bármilyen segítséget nyújtottak a dolgozat megírásához.