szerző:
Eduline

A leghatékonyabb "pályaorientációs" eszköz, a tapasztalatszerzés és a kapcsolatépítés legjobb módja, belépő a munkaerőpiacra - többek között így jellemezték a gyakornoki munkát egyetemisták az Eduline-nak. Sokuk szerint nem szabad beérni a párhetes, kötelező szakmai gyakorlattal, érdemes hosszabb ideig gyakornokoskodni. Azt is elárulták, miért.

„Vicces, hogy valójában hamarabb dolgoztam HR gyakornokként, mint hogy elkezdtem volna az egyetemet. Persze a beiratkozás megtörtént, de már a szorgalmi időszak előtt egy hónappal munkába álltam” – emlékszik vissza első gyakornoki munkájára a 20 éves Marci, aki emberi erőforrások alapszakon tanul, és jelenleg is gyakornokként dolgozik, de már egy másik cégnél. Azt mondja, azért választott ilyen munkát, hogy megtudja, valójában mit is tanul, és hogy előnnyel induljon az egyetem elvégzése után a munkaerőpiacon. „Nem hiszem, hogy a kezdő egyetemistáknak reális képük lenne arról, milyen irányokba indulhatnak majd a végzettségükkel. Erre tud megoldást nyújtani például a gyakornoki munkák lehetősége” – véli az egyetemista, hozzátéve: egy év alatt rengeteg tapasztalatot lehet szerezni, „precíz képet kapni a főállású kollégák mindennapjairól”, ezek az ismeretek pedig segítenek dönteni arról, valóban szeretnének-e pár év múlva az adott területen dolgozni.

Diploma előtt. Aranyat ér a jó gyakornoki munka
©

Az Eduline-nak nyilatkozó egyetemisták egyetértenek abban, hogy a leghatékonyabb „pályaorientációs” eszköz maga a gyakornoki munka. A hallgatók az egyetemi-főiskolai előadásokon és szemináriumokon ugyanis – hacsak nem duális képzésen tanulnak – csak az elméleti alapokat kapják meg, gyakornokként azonban megtudják, hogy az adott területen milyen munkakörök léteznek, ki milyen feladatokat végez, milyen karrierlehetőségek vannak, előnyben vannak-e azok, akik mesterszakot is végeztek. A tapasztalatok alapján a hallgatók átgondolhatják, milyen cégeknél, milyen munkakörben éreznék magukat igazán jól, eldönthetik, felvételiznek-e MA- és MSc-képzésre, és ha igen, milyen szakot érdemes elkezdeni.

"Még mindig nagyon elméletorientáltak az egyetemi képzések. Nálunk nevetségesen kevés a kötelező szakmai gyakorlat, amit teljesíteni kell. Nem hiszem, hogy elég lett volna önmagában ahhoz, hogy azzal érvényesüljek frissen kikerülve az egyetemről. Szerintem ez olyan dolog, hogy látsz egy-két lehetséges irányt, amit mondanak az egyetemen, és ahogy elkezdesz jobban belekerülni a munka világába, szélesedik a látóköröd, és inkább magadnak fedezed fel, hogy milyen lehetőségek vannak, téged mi érdekel" - mondja Szimi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emberi erőforrás tanácsadó mesterszakának végzőse, aki egy nagy cégnél, HR területen dolgozik.

"Az interjún megtudtam, hogy az előttem lévő gyakornok már főállásúként dolgozik a vállalatnál"

A releváns szakmai tapasztalattal rendelkező pályakezdők ráadásul sokkal jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, mint azok, akik csak a párhetes kötelező gyakorlatot végezték el. A hosszabb szakmai gyakorlat jól mutat az önéletrajzban, ráadásul így pályakezdőként is lehet jelentkezni azokra az állásokra, amelyeknél feltétel a „legalább egy-két éves szakmai tapasztalat”.

Ráadásul sok cég felismerte, hogy egy gyakornoki program a lehető legjobb kiválasztási módszer: munka közben látják a hallgatókat, megtudják, milyen tudással rendelkeznek, mennyire motiváltak, nyitottak-e a fejlődésre-tanulásra, mennyire passzolnak az adott vállalat munkahelyi kultúrájába. A gyakornoki időszak végén a legjobban dolgozóknak állást ajánlhatnak, ezzel pedig mindenki jól jár: a pályakezdők megspórolhatják az idegőrlő álláskeresési időszakot, a tehetséges, fiatal kollégákra vadászó cégek pedig a hosszas toborzási folyamatot rövidíthetik le.

„Amikor jelentkeztem a pozícióra, az interjún megtudtam, hogy az előttem lévő gyakornok már főállásúként dolgozik a vállalatnál, így megvolt a lehetőség, hogy kölcsönös elégedettség esetén - ha szükség lesz az adott munkakörben valakire - akár maradhatok is. Ez erős motivációt jelentett, hiszen már hallgatóként azt érezhettem, elképzelhető, hogy a tanulmányaim befejezését követően nem kell egyből azon rágódnom, hogy hova tudnék még pályázni” – mondja a 28 éves Zoli, aki szintén emberi erőforrás szakon tanult, és a főiskola utolsó évében kezdett el gyakornoki pozíciót keresni az egyik iskolaszövetkezeten keresztül. Végül gyakornokból ő is főállású munkatárs lett.

Tapasztalat, rugalmasság, pénz: eláruljuk, miért jó egyetemistaként dolgozni

Gyorséttermekben, nagyáruházakban, üzemekben, üzletekben, szórakozóhelyeken, hotelekben, kisebb-nagyobb cégeknél - ezekben a napokban is több tízezer diák dolgozik ilyen munkahelyeken, a nyári hónapokban pedig még több középiskolás, egyetemista és főiskolás vállal munkát. De milyen feladatkörök és gyakornoki programok közül válogathatnak, és hogyan illeszthetik be munkahelyi feladataikat a mindennapjaikba?

Nem ő az egyetlen, aki gyakornoki munkájának köszöneti első „igazi” munkahelyét. A diplomáspálya-követési rendszer 2016 végén nyilvánosságra hozott adatai szerint az egyetemisták és főiskolások 47 százaléka nem formális úton talált állást a diploma megszerzése után – vagyis nem hirdetésre jelentkezett -, hanem tanári ajánlással került be munkahelyére, gyakornokból lett főállású munkatárs, esetleg egy korábbi kollégája, ismerőse ajánlotta egy megüresedő pozícióra. Vagyis ezek a friss diplomások (akik a kutatási eredmények alapján többen vannak, mint azok, akik az álláskereső portálokat böngészve találtak rá első állásukra) azt a kapcsolati hálót használták, amelyet már egyetemistaként, főiskolásként, gyakornokként elkezdtek kiépíteni. És amely aranyat ér.

Nagyvállalatok vagy kisebb cégek?

Nem véletlen, hogy egyre több gyakornoki és friss diplomásoknak szóló program indul – ezeket főként azok a nagyvállalatok szervezik, amelyek sok fiatal munkavállalót vesznek fel. A programokba nem könnyű bekerülni, a feltételek ugyanis még akkor is szigorúak, ha az adott cég nem csak egy bizonyos szakról vagy képzési területről vár hallgatókat, a túljelentkezés rendszerint többszörös. Az első szűrő mindenhol a motivációs levél és az önéletrajz, amelyben a nyelvtudást, az informatikai ismereteket és (ha van) az addigi szakmai tapasztalatot is fel kell tüntetni. Több nagyvállalatnál idegen nyelvi, informatikai és kompetenciamérő tesztekkel is próbára teszik a jelentkezők felkészültségét, azokat pedig, akik ezeken jó eredményt érnek el, egy személyes interjúra is behívják. A legtöbb cég csak harmadéves BA- és BSc-szakosokat, valamint mesterképzésen tanulókat fogad, a kiválasztott egyetemisták és főiskolások ugyanis – ígérik a cégek – mentort, gyakornoki fizetést, szakmai feladatokat, kölcsönös szimpátia esetén álláslehetőséget kapnak. Igaz, tőlük is kemény, heti legalább 20 órás munkát várnak el.

Diákként nem is olyan nehéz szerethető és nem leterhelő munkát találni

Miért dönt úgy egy egyetemista, hogy nemcsak a tanítási szünetekben, hanem a szorgalmi időszakban is dolgozik? Hogyan lehet az alkalmi és a fix munkát beilleszteni az egyetemi előadások és szemináriumok közé? Hogyan lesz egy diákmunkásból gyakornok, és a gyakornokból főállású munkatárs? Hat jelenlegi és volt diákmunkás mesélt tapasztalatairól.

A kis- és közepes vállalkozásoknál – amelyek a magyar munkaerő hetven százalékát foglalkoztatják – kevesebb gyakornoki program indul, de némi szerencsével rá lehet találni olyan pozíciókra, amelyekben meg lehet szerezni azt a szakmai tapasztalatot, amelyre a pályakezdőknek szükségük van. Hol érdemes keresgélni? A kisebb vállalkozások sok esetben magukkal az egyetemi-főiskolai tanszékekkel veszik fel a kapcsolatot, álláskereső portálokon hirdetnek vagy iskolaszövetkezetekkel dolgoznak együtt.

Szakmai gyakorlat iskolaszövetkezeten keresztül

2016 óta az egyetemisták, főiskolások ugyanis az iskolaszövetkezeteken keresztül vállalt diákmunkával is teljesíthetik a diplomájuk megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot, így két legyet ütnek egy csapásra: pénzt keresnek, mellette pedig megkapják az igazolást, amelyet be kell nyújtaniuk a felsőoktatási intézménynek. Persze vannak feltételek: a jogszabály szerint az iskolaszövetkezetek akkor igazolhatják a szakmai gyakorlatot, ha a diákmunkát kínáló cég arról nyilatkozik, hogy a munka feltételei megfelelnek a szakmai gyakorlat és annak helyszínével szemben támasztott elvárásoknak.

A módosítás több tízezer hallgatót érint, sok végzősnek komoly segítséget jelent. Az államvizsga előtt kötelező szakmai gyakorlatot végezni, a gyakornokoknak sok cég azonban még mindig csak „szakmai fejlődési lehetőséget” biztosít, fizetést nem ad – így azok a hallgatók, akik a diákmunkásként keresett pénzből fedezik kiadásaikat, nehéz helyzetbe kerülnek, az egyetemi-főiskolai órák és a sok esetben heti 20 órás elfoglaltságot jelentő gyakornoki munka mellett ugyanis alig marad idejük és energiájuk diákmunkát vállalni. Ha iskolaszövetkezeten keresztül találnak gyakornoki helyet, fizetést is kapnak és a későbbi elhelyezkedést megkönnyítő szakmai tapasztalatot is megszerzik.