Tapasztalat, rugalmasság, pénz: eláruljuk, miért jó egyetemistaként dolgozni

Gyorséttermekben, nagyáruházakban, üzemekben, üzletekben, szórakozóhelyeken, hotelekben, kisebb-nagyobb cégeknél - ezekben a napokban is több tízezer diák dolgozik ilyen munkahelyeken, a nyári hónapokban pedig még több középiskolás, egyetemista és főiskolás vállal munkát. De milyen feladatkörök és gyakornoki programok közül válogathatnak, és hogyan illeszthetik be munkahelyi feladataikat a mindennapjaikba? Már most eláruljuk: távolról sem lehetetlen tanulás mellett dolgozni.

Win-win szituáció, vagyis mindenki nyer - így jellemezte a diákmunkát az Eduline-nak több HR-vezető. Jól jár a diák, hiszen pár nap alatt összejön a pénz a fesztiválbelépőre, az albérleti díjra, a tankönyvekre, és jól járnak a cégek is, hiszen idegen nyelveket beszélő, motivált munkaerőt kapnak, akár néhány napra is. Nem véletlen, hogy a munkaerőpiacon egyre nagyobb szerepet kapnak a középiskolások és az egyetemi-főiskolai hallgatók: a kereskedelmi láncoknak diákmunkások nélkül például esélyük sem lett volna tartani a frontot a karácsony előtti rohamban, de valószínűleg a vendéglátással és idegenforgalommal foglalkozók is bajba kerülnének, ha a nyári szezont diákmunkások nélkül kellene végigvinniük. Ez pedig jó hír a diákoknak, hiszen egyre több munka közül válogathatnak, akár fizikai, akár szellemi feladatokat végeznének.

Recepciós, animátor, pénztáros

hirdetés
hirdetés

Több tucat álláshirdetést néztük át, amelyekből kiderült: akik a fizikai munka mellett döntenek, többek között árufeltöltést, raktári munkát vállalhatnak valamelyik nagyáruházban, sok üzemben gyártósori és csomagolói feladatokra várnak diákokat, de elérhetők mezőgazdasági és konyhai munkák is. A kereskedelmi láncok rendszeresen keresnek eladói, pénztárosi munkára hallgatókat, de a gyorséttermekben is folyamatosan van felvétel, ahogy több budapesti szállodában is középiskolások és egyetemisták segítik a reggeli és a vacsora szervírozását. Sőt, némi szerencsével egészen különleges állást is lehet szerezni, találtunk például reklámbicikli-vezetői munkát is, ami a gyakran kerékpározóknak tökéletes választás.

Azok, akik elsősorban szellemi munkát végeznek, leggyakrabban adminisztratív feladatokat látnak el kisebb-nagyobb cégeknél, de – főleg a nyári szezonban – némi nyelvtudással animátori, recepciós állást is lehet találni. A műszaki és informatikai képzésen tanulók a leendő szakmájukhoz közel álló feladatokat is kaphatnak, az idegen nyelveket jól beszélő diákokra pedig a shared service centerek, vagyis a multicégek bizonyos tevékenységeit, például a számlázást-könyvelést, beszerzést, ügyfélszolgálatot, IT és HR feladatokat végző magyarországi szolgáltatóközpontok csapnak le.

Forrás: MTI / Balázs Attila

A végzős hallgatók nagy része persze már gyakornoki pozíciókra vadászik. Az autóipari, energetikai, telekommunikációs és élelmiszeripari nagyvállalatok minden évben több ezer egyetemistát és főiskolást vesznek fel 3-12 hónapos gyakornoki programjaikba, de a kisebb vállalatok is egész évben toboroznak tehetséges, motivált hallgatókat. A kiválasztás menete mindenhol más és más, de a legtöbb cégnél több körben - például személyes és Skype-interjúkkal, tesztekkel, gyakorlati feladatokkal - mérik fel a jelentkezők készségeit.

Igaz, a kiválasztott egyetemisták garantáltan nem kávét fognak főzni. A nagyvállalatok például ma már komoly mentorrendszert működtetnek, tapasztalt kollégák segítik a hallgatók beilleszkedését, szakmai fejlődésüket végigkísérik a gyakornokság hónapjai alatt. A hallgatók - akiktől a legtöbb helyen heti 20 óra munkavégzést várnak el - több egység munkájába bekapcsolódhatnak, komoly projektekben dolgozhatnak, tréningeken vehetnek részt, teljesítményükről rendszeresen részletes értékelést kapnak, munkájukat pedig anyagilag is elismerik. Nem véletlenül fordítanak sok energiát (és pénzt) a nagyvállalatok a legtehetségesebb gyakornokok kiválasztására és képzésére: leendő munkatársaikat keresik. A jól teljesítők pályakezdőként vagy állásajánlatot kapnak, vagy - ha működik ilyen az adott cégnél - belépési lehetőséget a vezetőképző vagy frissdiplomás programba. 

Mikortól lehet dolgozni?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy a diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de a szünidőben már a 15 évesek is vállalhatnak munkát. Az egyetemisták, főiskolások már nagykorúak, tehát szülői engedélyre nincs szükségük, ráadásul a felsőoktatási rendszer rugalmassága miatt – a hallgatók állítják össze saját órarendjüket, némi szerencsével akár egy-két hétköznapot is felszabadíthatnak – több lehetőségük van a diákmunkára.  A munkavállaláshoz adóazonosító jel kell, amelyet a NAV-nál kell igényelni. 

Mennyit dolgozik a magyar diák?

Van, aki folyamatosan és sokat, mások ritkán és keveset. Az Eurostudent friss felmérése szerint minden harmadik egyetemista egész évben, szorgalmi és vizsgaidőszakban, a tanítási szünetek idején is dolgozik, tehát vagy fix állása van, vagy folyamatosan munkát kap attól az iskolaszövetkezettől vagy munkaközvetítő cégtől, ahová jelentkezett, míg a megkérdezettek 13 százaléka kizárólag a vizsgák után, a szünidőben vállal munkát. A kutatásban részt vevő magyar hallgatók 18 százaléka egyébként maximum heti 20 órát dolgozik, 34 százalékuk azonban többet – utóbbiak között persze nagyobb számban vannak olyan egyetemisták, akik már mesterképzésüket végzik, vagyis már egy alapszakos diplomával a zsebükben kerestek rész- vagy teljes munkaidős állást.

A hallgatók fele - saját bevallása szerint - azért vállal munkát, mert így még a diploma megszerzése előtt szerezhet némi szakmai tapasztalatot, amit később az önéletrajzban is feltüntethet. Ám legalább ennyien válaszoltak úgy az Eurostudent kutatóinak kérdésére, hogy kiadásaikat fedezik a fizetésükből - van, aki tandíjra gyűjt, mások az albérleti vagy a kollégiumi díjat fizetik a bérükből. Alighanem aktuális anyagi problémáikat szeretnék megoldani azok is, akik csak alkalmanként dolgoznak (ilyen a megkérdezett hallgatók 14 százaléka), ők csak néha-néha vállalnak el egy-egy beugrós munkát, amelyet a Facebookon vagy más közösségi oldalon, hallgatói csoportban találnak.

Diákmunka: a jolly joker

Megtehetik, a diákmunka egyik legnagyobb előnye ugyanis a rugalmasság. Egy diákmunkás annyit dolgozik, amennyi belefér a napjaiba a középiskola vagy az egyetem-főiskola mellett. Az iskolaszövetkezetek és közvetítő cégek oldalain nemcsak fix 4-6 órás állásokat lehet találni, hanem rengeteg alkalmi munkát is – a kereskedelmi láncok a kiemelt időszakokra például pénztárosokat, árufeltöltőket keresnek, de a hétvégi leltározási feladatok egy részét is diákokra bízzák, sok hallgató pedig promóciós és hostess-munkát vállal egy-egy rendezvényen. Aki az órái miatt csak este tud dolgozni, annak számos vendéglátóhely, üzlet és raktár kínál munkát, de az éjszakai baglyok is bőven találnak maguknak lehetőségeket. Sőt, az Eduline által átnézett álláshirdetésekből az is kiderül: úgy is lehet valakinek „fix”, állandó állása, ha hetente csak egy-két napon tud dolgozni, a cégek zöme ugyanis az ilyen megoldásokra is nyitott.

Forrás: Stiller Ákos

Mivel a minimálbér idén is emelkedett – a teljes munkaidős havi legkisebb bér bruttó 138 ezer forint -, a minimális órabér is magasabb, mint tavaly, 794 forint. A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörben persze ennél jóval többet lehet keresni, anyagilag azok a diákok és hallgatók járnak a legjobban, akiknek van valamilyen speciális szaktudásuk – az informatikai tanulók például rengeteg, jól fizetett munkalehetőség közül válaszhatnak –, esetleg jól beszélnek idegen nyelveket. Ebben az esetben a minimális bérnek akár a többszörösét is megkereshetik.

Persze nem a pénz az egyetlen előny. Elcsépelt HR-es frázisnak tűnik, pedig nem az: tényleg fontos még a diploma vagy a szakmai végzettség megszerzése előtt belekóstolni abba, milyen beilleszkedni egy munkahelyi közösségbe, milyen szabályokat kell betartani, milyen egy munkahelyi hierarchiában dolgozni, a szinte észrevétlenül kiépülő szakmai kapcsolati háló értékéről nem is beszélve. Nem véletlen, hogy pályaorientációval foglalkozó szakemberek mind azt ajánlják: ha egy diák nem tudja, milyen területen helyezkedne el, vagy milyen szakon tanulna tovább, próbálja ki magát több munkahelyen és feladatkörben, így előbb-utóbb ráérez majd arra, mi áll igazán közel hozzá.

Sőt, a diákmunka készségfejlesztésnek sem utolsó. Éttermi, kereskedelmi vagy szállodai munka végzése közben a kommunikációs készségeiteket és a nyelvtudásotokat is fejleszthetitek, de a problémamegoldó képességeteket is javíthatjátok. A diákmunka pedig még akkor is jó pont az állásinterjún, ha az a terület, ahol dolgoztatok, nem kapcsolódik szorosan a megszerzett végzettséghez. Ha valaki az egyetemi-főiskolai évei alatt rendszeresen dolgozik, az a szorgalmáról és a terhelhetőségéről árulkodik: egy kitartó, párhuzamosan több feladattal is sikeresen megbirkózó munkatárs pedig minden HR-es álma.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X