Romániában három hét sztrájk után a követelések jó részét, köztük egy jelentős béremelést el tudtak érni a hazai kollégáiknál eddig is valamivel jobban kereső tanárok, míg idehaza évek óta kevés konkrét eredménnyel zajlanak oktatásügyi tiltakozások. A határ két oldaláról kérdeztünk szakszervezeti vezetőket az okokról.
A TASZ és 21 csatlakozó civil szervezet a már benyújtott státusztörvény visszavonását sürgeti, mert a kormánnyal szemben úgy látják, azok miatt eleshetünk a béremelésre szánt uniós forrástól.
A romániai közoktatást megbénító sztrájk felfüggesztését jelentették be a tanügyi szakszervezetek, miután csupán három hét alatt sikerült elérniük a béremelést.
Ám a tervezet még nem garantálja a béremelést és a pályán eltöltött időt sem automatikusan veszi figyelembe.
A PDSZ szerint őket is meglepte, hogy 23 ponton nem az került a benyújtott tervezetbe, ami az egyeztetéseken elhangzott. A Belügyminisztérium szerint sokat egyeztettek, sokakkal, az ugyanakkor nem derült ki, mi lesz a sok fontos részletet tartalmazó végrehajtási rendelettel és nem ez az egyetlen homályos pont.
Az Európai Bizottságnak szeretnék megmutatni, hogy mennyien állnak az ügy mögött. Június ötödikén benyújtotta a pedagógusokat korlátozó státusztörvény tervezetét a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé, valószínűleg ezért döntött pont most az aláírásgyűjtés mellett a Momentum.
Ráadásul minderről a kormányközeli sajtónak beszélt Freund Tamás.
Az iskolai alapítványon keresztül, amit nem épp erre találtak ki. Az állam által nem megfelelően ellátott feladatok átvételével többször is fizetnek az adót egyszer már befizetők, de ez még mindig olcsóbb, mint alapítványi iskolába vinni a gyereket.
Illetve a státusztörvény eltörléséhez és 50 százalékos pedagógus-béremeléshez. Közben a diáktüntetések szervezői találkoztak Věra Jourová politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős bizottsági alelnökkel, ahol mások mellett fotót mutattak neki a tüntetések rendőri oszlatásáról.
A jogszabály életbe lépéséhez most már csak az államfő aláírása szükséges, ami ebben az esetben csak formalitás.
A szakszervezetekkel egy országgal odébb a miniszterelnök tárgyal, az érdekvédők ugyanakkor nem fogadták el a lépcsőzetes béremelést.
A mai Kormányinfón szó esett a pedagógus béremelésről, a leszakadott térségekre is kitértek.
A parlament elé sem kerül az MSZP beadványa.
A baloldal politikusai havi 5-6 millióért akadályozzák, hogy a pedagógusok 800 ezret kereshessenek - reagált a Fidesz a pénteki budapesti tüntetésre az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben azt írták: a kormánypártok teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét emelni kell.
Folyamatosak az ígérgetések a kormány részéről: a cél, hogy 2025-re elérje a pedagógusok átlagfizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát. De ezt az uniós forrásoktól teszik függővé, ráadásul a státusztörvény bevezetésével tovább korlátoznák az oktatók autonómiáját.
A köznevelési államtitkár abban bízik, hogy ha tudják növelni a pálya vonzerejét, akkor a pedagógusok terhelése is csökkenni fog. Abban is bízik, hogy „az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament”.
A szakszervezet minden magyarországi európai parlamenti képviselőt megkeresett, ám mindez aligha fogja érdemben megfordítani az eseményeket.
Az államtitkár szerint soha ilyen széles körű egyeztetés oktatási kérdésekben nem volt még, mint az elmúlt hónapokban. A kormány a státusztörvény több pontján is visszakozott, de ezeket a szakszervezeteknél nem tartják elegendőnek.
Elkezdődtek és véget is értek az általános iskolai beiratkozások, túl vannak az idei kompetenciaméréseken a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok, közben pedig tovább zajlik a vita a státusztörvényről és a pedagógusbérekről a kormány és a szakszervezetek között. Mutatjuk, mik történtek ezen a héten.
Több mint 36 vezetői pozícióba keresnek új embert, miközben az ott dolgozók hónapok óta küzdenek béremelésért.
