Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Növekedtek a bérek, megváltozott a munkavállalás mögötti motiváció és a többség otthonról dolgozna – mutatjuk, milyen sajátosságai vannak a munkaerőpiacnak a diákmunka terén.
Mi lesz vajon azokkal az egyetemistákkal, akik diákmunkából fedezték az albérlet díját és a tandíjat? Az egyik diákszövetkezet igazgatója beszélt a jelenlegi helyzetről az InfoRádióban.
Akár 50 százalékkal is megnő a dolgozni vágyó diákok száma nyáron, de legalább 20 százalékos növekedést minden iskolaszövetkezet tapasztal - ismerteti a csütörtöki Világgazdaság.
A 15 és 24 év közötti diákok fele, körülbelül 180 ezer fiatal dolgozik vagy munkát vállal még az idén a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége szerint.
Win-win szituáció - így nevezte az Eduline-nak több hallgató a diákmunkát, azzal ugyanis mind a pénzhiánnyal küzdő egyetemisták, mind a cégek jól járnak. Ám az alapvető foglalkoztatási szabályokat akkor is be kell tartani, ha valaki diákokat alkalmaz. De milyen szabályokról van szó? Utánajártunk.
Több ezer diák dolgozott az elmúlt hetekben, hogy így keressen pénzt nyaralásra, fesztiválbelépőkre, nyelvtanfolyamra - sokan azonban az őszi szemeszter kezdetén sem hagyják ott a munkahelyüket, hanem az előadások és szemeszterek mellett is szakítanak időt a diákmunkára. Ám ilyenkor is fontos, hogy tisztában legyetek a munkavállalás szabályaival, így elkerülhetitek a kellemetlen meglepetéseket.
Kevés diák van tisztában a jogaival - legalábbis a felmérések és a tapasztalatok ezt mutatják. "Nem tudják például, hogy mennyi pihenőidő jár nekik, hogyan kell adózniuk, mennyi a minimális fizetés, vagy éppen azt, hogy miért lehet érdemes diákszövetkezeten keresztül munkát vállalniuk" - mondta Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. 10 tanács következik, amelyből kiderül, hogy mire kell leginkább figyelnetek akkor, ha munkát vállalnak.
A nyári szünet nemcsak a diákoknak jelent kellemes és hasznos időszakot, a munkáltatók is komoly előnyt élveznek: még több diákot alkalmazhatnak különböző munkakörökbe a szezonban. Ez az előny azonban nem kevés pluszt jelenhet számukra, ugyanis hatalmas munkaerőhiánnyal számolnak jelenleg, amit a nyári szünetben jócskán tudnak mérsékelni.
Néhány éve még sok diáknak nem tudtak munkát adni az iskolaszövetkezetek, ma már jó eredmény, ha a vállalati partnerek igényeinek a 80 százalékát teljesíteni tudják - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
Érezhetően nőtt az elmúlt években a magyar diákmunkások átlagfizetése. Míg korábban a középiskolások és az egyetemisták egyaránt találkozhattak nettó 500-600 forintos órabérrel, ma már csak elvétve találni olyat, ahol ezer forintnál kevesebbet ajánlanak a munkáltatók - írja pénteki kiadásában a Magyar Hírlap.
A leghatékonyabb "pályaorientációs" eszköz, a tapasztalatszerzés és a kapcsolatépítés legjobb módja, belépő a munkaerőpiacra - többek között így jellemezték a gyakornoki munkát egyetemisták az Eduline-nak. Sokuk szerint nem szabad beérni a párhetes, kötelező szakmai gyakorlattal, érdemes hosszabb ideig gyakornokoskodni. Azt is elárulták, miért.
Miért dönt úgy egy egyetemista, hogy nemcsak a tanítási szünetekben, hanem a szorgalmi időszakban is dolgozik? Hogyan lehet az alkalmi és a fix munkát beilleszteni az egyetemi előadások és szemináriumok közé? Hogyan lesz egy diákmunkásból gyakornok, és a gyakornokból főállású munkatárs? Hat jelenlegi és volt diákmunkás mesélt tapasztalatairól.