Diákmunka: többféle formában lehet dolgozni, erre is érdemes odafigyelni

Számítanak-e a nyugdíjszámításkor azok a hónapok vagy akár évek, amelyeket az egyetem, főiskola vagy éppen a középiskola mellett dolgoztatok végig?

  • Eduline

A Pénzcentrum cikkéből kiderül: a legtöbb diák és hallgató iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát tanulmányai mellett. Ez egy kedvezményes foglalkoztatási forma, hiszen a bérüket egyedül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége terheli (15 százalék).

Társadalombiztosítási szempontból mint nappali tagozatos tanulók vagy hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, így nem terheli egészségügyi járulékfizetési kötelezettség - így például táppénzre sem jogosultak. A munkabérből nyugdíjjárulék sem vonnak le, így szolgálati idő sem keletkezik.

A lapnak nyilatkozó szakember szerint a másik – ám nem tipikus – út, ha egy egyetemista munkaszerződés alapján végez munkát. Adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Vagyis ezt a munkaviszonyt a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.