"Két éve kezdtem el dolgozni, az érettségi utáni nyáron. Az első munkáltatómmal nem volt szerencsém, mert nem tartotta be a szabályokat, például a minimálisnál jóval alacsonyabb órabért határozott meg" - mesélte az Eduline-nak Zsuzsa, aki az egyetem elkezdésekor már az ott ajánlott iskolaszövetkezetnél jelentkezett munkára, és jó tapasztalatokat szerzett. "Változatos feladatokat kapok, van szerződésem, és ami a lényeg, mindig időben érkezik a fizetés" - teszi hozzá nevetve. A fizetéséből elsősorban az albérleti díjat fizeti, azt mondta, ezzel nem akarja a szüleit terhelni, ám amikor az előadásoknak is, na meg a vizsgaidőszaknak is vége, némi tartalékot is gyűjt, ezt főleg utazásra költi. "Dolgoztam már estélyi ruhákat árusító üzletben kisegítőként, karácsony előtt bevásárlóközpontokban voltam árufeltöltő, de az utóbbi időben főként asszisztensi és tesztelő feladatokat látok el egy nagyobb cégnél" - teszi hozzá a gazdasági szakon tanuló egyetemista.

Valóban nagy a választék a diákmunkákból. „A munkaerőpiacon tapasztalható túlkereslet miatt egyre több lehetőség közül válogathatnak a középiskolások és az egyetemi vagy főiskolai hallgatók. A klasszikusnak számító turizmus és vendéglátás mellett az autóipartól, a kereskedelmen át rengeteg állás szól kimondottan diákoknak. A skála széles: úszómestert, HR-gyakornokot, szoftverfejlesztőt, recepcióst is egyaránt keresnek a vállalatok” – mondta Juhász Csongor, a piacvezető HR-szolgáltató Prohumán ügyvezető igazgatója.

Diákmunka: win-win szituáció

„A vállalatok számára több szempontból is előnyős lehet, ha diákokkal dolgoznak. A fiatalok általában beszélnek idegen nyelveket, motiváltak, és a nyári munka után akár hosszú távú együttműködés is kialakulhat a diák és a cég között. Anyagi előnyei is lehetnek mindennek. A diákmunka biztonságos és kedvezményekre jogosító módja a diákszövetkezeten keresztül történő alkalmazás, ez esetben számos adókedvezmény is jár a munkáltatónak. Ilyenkor nem kell szociális és szakképzési hozzájárulást, rehabilitációs járulékot fizetni, nincs fizetett szabadság, betegszabadság vagy táppénz, így jelentős megtakarítás jelentkezik a diákok alkalmazása esetén” – magyarázta Juhász Csongor.  A piacvezető HR szolgáltató vezetője szerint a diákok bevonása, ha csak időszakosan is, sok vállalat számára jelenthet megoldást a munkaerőhiányból fakadó problémákra, de csak akkor, ha tisztában vannak az erre vonatkozó szabályokkal.  

Nem véletlen, hogy tavaly összesen 93 800 diák dolgozott a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) tagszervezetein keresztül. Vannak, akik állandó munkaviszonyban, és olyanok is, akik csak nyáron dolgoznak. „A diákok foglalkoztatása fontos, mind a fiatalok tapasztalat- és jövedelemszerzésének szempontjából, mind a hazánkban működő vállalatok termelékenységét tekintve. Nemzetgazdasági érdek, hogy minden vállalat találjon elegendő munkaerőt, erre pedig megoldást jelent a diákok bevonása is” – foglalta össze Juhász Csongor.

A szakember elmondta, fontosnak érzik, hogy tapasztalatukkal és tudásukkal segítsenek a vállalatoknak, hogy a szabályoknak megfelelően alkalmazhassanak diákokat. Éppen ezért a Prohumán - Magyarország egyik legnagyobb HR szolgáltatója - és a vele együttműködő Prodiák Diákszövetkezet 10 pontban foglalta össze, hogy mire kell leginkább figyelnie a cégeknek akkor, ha diákokat foglalkoztatnak.

Diákokat csak iskolaszövetkezeten keresztül lehet kedvezményes foglalkoztatási formában alkalmazni. Ehhez egy megbízható iskolaszövetkezettel való együttműködés szükséges, ezért először érdemes tájékozódni az iskolaszövetkezet hátteréről, működéséről és megbízhatóságáról.

Ki dolgozhat iskolaszövetkezeten keresztül diákként? Olyan - tanulmányait folytató - személy dolgozhat, aki nappali tagozatos aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Passzív jogviszony esetén csak addig dolgozhat valaki, amíg a 25. életévét be nem tölti.

Életkori szabályozások. A tanulók 16 éves kortól dolgozhatnak, illetve tanítási szünetben már 15 éves kortól is. A 18 év alatti diákok szülői beleegyező nyilatkozattal vállalhatnak munkát, éjszaka nem dolgozhatnak, valamint egy adott napon legfeljebb 8 órát lehet foglalkoztatni őket.

A diákoknak legalább a mindenkori minimálbért kell fizetni, ez 2018-ban bruttó 794 Ft óránként, ebből még lejön a 15% SZJA, így a bruttó bérének a 85%-a lesz a kézhez kapott nettó összeg.

A diákoknak az órabéren felül bármilyen egyéb bérjellegű és béren kívüli juttatást is lehet biztosítani.

Kötelező az írásbeli munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkakör és a munkabér megjelölését. 18 éves kor alatti munkavállaló esetén a szülőnek is hozzá kell járulnia a munkavégzéshez – szintén írásban. A munkaszerződésből egy példányt meg kell kapnia a munkavállalónak is.

A munka időtartamával kapcsolatos szabályozások. Ha a munkavégzés időtartama meghaladja a napi 6 órát, úgy 20 perc, amennyiben meghaladja a 9 órát, úgy további 25 perc szünet biztosítása kötelező. Emellett fontos tudni, hogy számítógépes munkahelyeken óránként 10 perc fizetett munkaközi szünet jár.

A munka feladatainak és részleteinek tisztázása kötelező. Nagyon fontos, hogy arra a munkára alkalmazzuk a diákot, amire felvettük, továbbá a munka megkezdése előtt szükséges tájékoztatni őt az elvégzendő tevékenységekről.

Szakmai gyakorlat leigazolásával kapcsolatos teendők. Ha a diák szakmai gyakorlat keretében dolgozik, szükséges a munkaadó oldaláról hivatalosan igazolni, hogy a gyakorlatot a diák teljesítette.

A diákok óráit is mindig pontosan kell leigazolni, mert ez az igazolt jelenlét lesz a bérének az alapja, az iskolaszövetkezet ez alapján fizeti ki a diákokat.