Calum Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója arról beszélt, hogy az ideológiai hálózaton belül sokan fontolgatják a távozást, vagy már el is hagyták az országot.
A francia Le Monde is cikkezett arról, hogy elkezdődött a Fideszhez köthető ultrakonzervatív ideológiai hálózat felszámolása. Jean-Baptiste Chastand Bécsben élő újságíró Budapestre látogatott, bár nem sok embert tudott elérni, akiket viszont igen, ők igencsak kétségbe voltak esve a hírektől – szemlézte a HVG.
Mint ismert, egy kormányhatározat értelmében július 31-ével megszűnnek azok az alapítványok, amelyek nem látnak el felsőoktatási feladatokat, köztük az a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fenntartója, a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány is. Az intézkedés összesen 15 további alapítványt érint, amelyeknek vissza kell fizetniük a korábban kapott jelentős állami vagyont, az MCC esetében a MOL-részvénycsomagot is – korábban ezek a források tették lehetővé, hogy Budapest a nemzetközi konzervatív értelmiség egyik fontos találkozóhelyévé váljon.
Magyarország új, EU-barát kormánya már elrendelte a Mathias Corvinus Collegium és annak a teljes ideológiai hálózatnak bezárását, amely lehetővé tette a nacionalista volt miniszterelnöknek, hogy terjessze eszméit odahaza és külföldön is – ismertette a cikkben Chastand.
A riporternek sikerült beszélnie Marco Crivellaro olasz nyelvésszel, aki a saját védelmére kelt, szerinte a munkája nem tekinthető politikai természetűnek.
„Az MCC szorosan együttműködött a Fidesszel, és egyértelmű volt a politikai irányultság, de én is végezhettem ott olyan kutatásokat, amelyeknek semmi közük nem volt a politikához” – nyilatkozta.
A cikkből kiderül, az intézetek belső köreiből sokan megdöbbentek az ideológiai hálózat sorsának hallatán. A szintén Fideszhez köthető Danube Institute volt kutatási igazgatója, Calum Nicholson szerint sokan már elhagyták az országot, vagy fontolgatják, hogy elmennek, ő például Rómába tervez költözni. A szervezet volt igazgatója, John O’Sullivan azt állítja, a fent említett alapítványok soha nem jártak el politikai aktivista módjára, sőt „mindig megjelenítették a legkülönfélébb álláspontokat, főleg az ukrajnai háború kapcsán.”
Rod Dreher – aki évi 100 ezer dolláros fizetést vett fel a magyar adófizetők pénzéből – is bejelentette, hogy négy év után visszatér az Egyesült Államokba. Bár továbbra is kitart Orbán Viktor migrációs politikája mellett, elismerte: a párt bukásának fő oka, hogy vezetőjük nem harcolt a korrupció ellen.
A Le Monde szerint ugyan a Fidesz politikai hátországa meggyengült és szétesni látszik, nemzetközi kapcsolatainak egy része tovább élhet, különösen az amerikai konzervatív mozgalommal a MAGA révén.
A HVG emlékeztet, lehet, hogy ezeknek a szervezeteknek a mentőövet Donald Trump amerikai elnök dobja: a közelmúltban indult el egy, az európai civil szervezetek megsegítésére létrehozott, 5 millió dolláros program, aminek hivatalos célja, hogy „erősítse a bizalmat a civil szféra iránt, illetve reagáljon a migrációs kihívásokra és a nemzetek feletti szervezetek (például az EU) »cenzúrájára«.”
Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július 31-ével megszűnnek azok az alapítványok, amelyek nem látnak el felsőoktatási feladatokat, köztük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fenntartója is. Az intézkedés összesen 16 alapítványt érint.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
