Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
Lannert közösségi oldalán azt írta, hogy különösen fontosnak tartja azt a nyitottságot, amellyel innovatív megoldásaikat és bevált gyakorlataikat készek megosztani az állami óvodákkal és iskolákkal is.
Az általuk felhalmozott tapasztalatok – legyen szó a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív neveléséről, a művészettel támogatott tanítási-tanulási módszerekről vagy a minőségfejlesztés területén szerzett eredményekről – értékes szakmai tudást jelentenek, amelyre érdemes építeni
– írta Lannert, majd megjegyezte, hogy az elmúlt évek számos oktatási innovációja ezekből a közösségekből indult el, és fontos feladat, hogy ezt a szemléletet megőrizzék, támogassák.
A magyar oktatás akkor lehet sikeres, ha képes tanulni a jó példákból, és a különböző pedagógiai műhelyek tudását közös értékké formálja
– hangsúlyozta az oktatási miniszter.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy legutóbb a diákokkal egyeztettek az oktatási minisztériumban. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Az oktatási minisztériumban fogadták az Országos Diáktanács tagjait, akik megosztották elképzeléseiket és javaslataikat is. A diákok azt szeretnék, ha a döntések előkészítésében az ő véleményüknek is helye lenne.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
