Akár 50 százalékkal is megnő a dolgozni vágyó diákok száma nyáron, de legalább 20 százalékos növekedést minden iskolaszövetkezet tapasztal - ismerteti a csütörtöki Világgazdaság.
Míg tanítási időszakban átlagosan havi 38-40 óra munkát vállalnak a fiatalok, a vakáció alatt ledolgozott órák száma is duplázódik, sőt sokan a teljes szabadidejüket munkával töltik. Bérek tekintetében nagyot változott a helyzet néhány év alatt, a diákok fizetése felzárkózott a mindenkori minimálbérhez, tehát idén bruttó 857 forint a legalacsonyabb munkabérük, átlagosan bruttó 1000-1300 forint között keresnek.
A cikk kiemeli, hogy az iskolaszövetkezeti tagok szociálisadó-mentességet élveznek, jókora költséget és sok adminisztrációt spórolhat meg a vállalkozás, ha iskolaszövetkezeten keresztül alkalmaz diákot, a megbízás után járó számlát elszámolva nem a bérköltségében jelennek meg a diákok foglalkoztatásának kiadásai.
A diákok is több pénzt, a bruttó bérük 85 százalékát kapják meg, ha iskolaszövetkezeten keresztül dolgoznak, mert a keresetükből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le, míg a hagyományos foglalkoztatáskor a bruttó bérüknek csak a 66,5 százalékát kapják.
Közel 60 ezer diák dolgozik nyáron: az órabérek átlagosan bruttó 1100 és 1300 forintosak
Mintegy 300 ezer diák vállal munkát egy év alatt az országban - mondta Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) főtitkára.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
