Emelkedett a magyar diákmunkások átlagfizetése

Érezhetően nőtt az elmúlt években a magyar diákmunkások átlagfizetése. Míg korábban a középiskolások és az egyetemisták egyaránt találkozhattak nettó 500-600 forintos órabérrel, ma már csak elvétve találni olyat, ahol ezer forintnál kevesebbet ajánlanak a munkáltatók - írja pénteki kiadásában a Magyar Hírlap.

  • MTI
Stiller Ákos

A lapnak Bor Katalin, a Mind-Diák Szövetkezet cégvezetője azt mondta, vannak diákok, akik csak alkalmi jelleggel vállalnak munkát, többségük azonban egész évben folyamatosan dolgozik.

Budapesten fizikai vagy egyszerű adminisztratív feladatkörökben 950-1100, gyakornoki pozíciók esetén 1000-1200, információtechnológiai feladatoknál 1200-1500 forint a bruttó átlag óradíj. Vidéken a budapesti óradíjakhoz képest átlagban 10-15 százalékkal alacsonyabb fizetésekre lehet számítani.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Tapasztalat, rugalmasság, pénz: eláruljuk, miért jó egyetemistaként dolgozni

Gyorséttermekben, nagyáruházakban, üzemekben, üzletekben, szórakozóhelyeken, hotelekben, kisebb-nagyobb cégeknél - ezekben a napokban is több tízezer diák dolgozik ilyen munkahelyeken, a nyári hónapokban pedig még több középiskolás, egyetemista és főiskolás vállal munkát. De milyen feladatkörök és gyakornoki programok közül válogathatnak, és hogyan illeszthetik be munkahelyi feladataikat a mindennapjaikba?

Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.