HÖOK: A külföldi mobilitásban részt vevő magyar hallgatók aránya soha nem haladta meg a 1,5 százalékot
Csehországban ez az arány közel kétszer ekkora.
Csehországban ez az arány közel kétszer ekkora.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
Egy magyar rendszámú buszról leszálló külföldiekről posztolt a politikai influenszer, azt sejtetve, hogy bevándorlók érkezhettek Magyarországra.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hetedik éve visszatérő ígéret a budapesti Diákváros megépítése, miközben a kollégiumi férőhelyek iránti igény folyamatosan nő. A kormány jelenlegi kommunikációja szerint „már nem Fudan Egyetem, hanem Diákváros-fókusz van”, de mégis eltelt úgy egy kormányzati ciklus, hogy a kivitelezés nem indult el.
Céljuk, hogy minden felsőoktatásban tanuló biztonságban érezhesse magát az egyetemi közegben.
A "következő két év legfontosabb ügyeiről" szavazhatnak a magyar egyetemisták a HÖOK külön erre a célra létrehozott hallgatói népszavazásán.
Székács Linda
Minden programban részt kell venniük a gólyáknak? Elvehetik-e a gyógyszert és a szendvicset? Korlátozhatják-e a mosdóhasználatot? Minden fontos infót összegyűjtöttünk a gólyatáborokkal kapcsolatban.
A HÖOK legújabb felmérésre rámutat, hogy a hallgatók szerint még év közben is gyakoriak az intézményi tájékoztatás hiányosságai és a váratlan módosítások az egyetemeken.
A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van.
Súlyos problémákra világít rá a HÖOK felmérése.
Míg a a felsőoktatásba felvett hallgatók száma évről évre emelkedik, a kollégiumi férőhelyek száma tovább csökken.
A munkájukért cserébe a középiskolások közösségi szolgálati órákat kaphatnak, az egyetemisták pedig krediteket és napijegyet a jövő évi EFOTT-ra.
Székács Linda
A HÖOK választmánya pontokba szedte, mire kell figyelni a gólyatáborok szervezése során.