Nőnek az egyetemisták kiadásai: emelkedhet a diákhitel maximális összege?
A felsőoktatási hallgatók megnőtt kiadásai indokolttá teszik a szabad felhasználású Diákhitel 1 maximális összegének emelését - a témáról hétfői számában ír a Világgazdaság.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a Diákhitel Központ vezetőjének azon javaslatát, hogy a Diákhitel 1 havi legnagyobb igényelhető összege emelkedjen.
Ahogy mi is beszámoltunk róla, a hét elején felmerült, hogy a felsőoktatási hallgatók megnőtt kiadásai miatt emelhetik a szabad felhasználású Diákhitel 1 maximális összegét. Ezzel kapcsolatban adott ki most közleményt a HÖOK.
A hallgatói érdekképviselet szerint a felsőoktatásban résztvevő hallgatók kiadásait nagyon sok család nehezen, vagy egyáltalán nem tudja teljes mértékben fedezni, így a hallgatóknak szüksége van egyéb bevételi forrásra is tanulmányaik sikeres teljesítéséhez. Kiadásaik fedezetéül jelenleg a diákmunka, az ösztöndíjak és a diákhitel szolgálhat.
Annak érdekében, hogy a hallgatók a tanulmányaikat megfelelő életkörülmények között tudják folytatni, szinte általánossá vált, hogy tanulmányaik mellett diákmunkát vállalnak.
Egy friss statisztika is ezt támasztja alá, hiszen a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.
A HÖOK szerint így azonban azoknak a hallgatóknak a továbbtanulásuk kerülhet veszélybe, akiknek a szigorú tanulmányi beosztásuk, kiemelkedő kutatói tevékenységük, vagy akár valamilyen nem várt életkörülmény miatt nem fér bele az idejükbe a diákmunka.
Így véleményük szerint ezen hallgatók problémáira az ösztöndíjak 2020. februárjától érvényes 40%-os emelésén túl megoldást jelenthet tehát a Diákhitel összegének növelése is.
A felsőoktatási hallgatók megnőtt kiadásai indokolttá teszik a szabad felhasználású Diákhitel 1 maximális összegének emelését - a témáról hétfői számában ír a Világgazdaság.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.