Itt vannak az adatok: minden negyedik alapszakos hallgatónak állandó munkája van

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.

  • Eduline

Ahogy megírtuk, januártól - interaktív formában - elérhető vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Utóbbiban az egyetemisták, főiskolások tanulmányairól, motivációiról és munkavégzéséről találhattok információkat.

A legfrissebb adatok 2018-ból valók, akkor a kérdőívet majdnem 12 ezer, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező alapszakos hallgató töltötte ki. Az eredményekből kiderül, hogy a diákok majdnem 54 százaléka valamilyen módon dolgozott a tanulmányai mellett, közülük pedig minden második hallgató állandó jelleggel, határozatlan időre vállalt munkát.

Diákmunkát, gyakornoki munkát az egyetem, főiskola mellett dolgozók 30 százaléka, alkalmi, időszakos megbízást majdnem 9 százaléka, meghatározott időtartamú munkát majdnem 7 százaléka végzett, megbízással pedig 3,4 százalékuk dolgozott.

A munkát vállalók aránya a jogi alapképzésre járók körében volt a legmagasabb (71,2 százalék), de a gazdaságtudományi, illetve a pedagógusképzés-területi alapszakokon is tízből hat tanuló dolgozott.

Mi a helyzet az osztatlan és a mesterképzéses hallgatókkal?

Az osztatlan képzésen 2018-ban aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők közül 2575-en töltötték ki a kérdőívet, majdnem 38 százalékuk dolgozott valamilyen formában. Közülük itt is majdnem minden második diák vállalt állandó jellegű, határozatlan idejű munkát, a második legnagyobb a diák-, illetve gyakornoki munka aránya volt, több mint 28 százalék. A legnagyobb arányban az államtudományi (60 százalék), illetve a jogi (49 százalék) osztatlan képzésben tanulók dolgoztak.

A 2018-ban mesterképzésre járók közül 2586-an válaszoltak a kérdésekre. Itt - nem meglepő módon - még magasabb, több mint 70 százalék a munkát válallók aránya. Közülük minden hatodik diák állandó, határozatlan jelleggel dolgozott. Minden ötödik munkát vállaló hallgató diák- vagy gyakornoki munkát végzett.

A legnagyobb arányban az orvos- és egészségtudományi mesterszakon tanulók dolgoztak: tízből kilenc diák. A pedagógusképzésben és az államtudományi területen körülbelül 80 százalék, a gazdaságtudományi területen pedig több mint 76 százalék volt a munkát vállalók aránya.

Mire érdemes figyelnetek, ha egyetem mellett szeretnétek dolgozni?

Szeretnétek az egyetem mellett munkát vállalni, hogy fedezni tudjátok a kötelező kiadásaitokat és megkeressétek a zsebpénzre valót? Most összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot, amire érdemes ügyelnetek, ha a tanulmányaitok mellett dolgoznátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.