A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2018-as, legfrissebb adatai szerint az alapszakos hallgatók több mint fele, az osztatlan képzésben részt vevők 38 százaléka, a mesterszakosok körében pedig tízből hét diák vállal munkát valamilyen módon a tanulmányai mellett - sokan állandó, határozatlan jelleggel.
Ahogy megírtuk, januártól - interaktív formában - elérhető vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Utóbbiban az egyetemisták, főiskolások tanulmányairól, motivációiról és munkavégzéséről találhattok információkat.
A legfrissebb adatok 2018-ból valók, akkor a kérdőívet majdnem 12 ezer, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező alapszakos hallgató töltötte ki. Az eredményekből kiderül, hogy a diákok majdnem 54 százaléka valamilyen módon dolgozott a tanulmányai mellett, közülük pedig minden második hallgató állandó jelleggel, határozatlan időre vállalt munkát.
Diákmunkát, gyakornoki munkát az egyetem, főiskola mellett dolgozók 30 százaléka, alkalmi, időszakos megbízást majdnem 9 százaléka, meghatározott időtartamú munkát majdnem 7 százaléka végzett, megbízással pedig 3,4 százalékuk dolgozott.
A munkát vállalók aránya a jogi alapképzésre járók körében volt a legmagasabb (71,2 százalék), de a gazdaságtudományi, illetve a pedagógusképzés-területi alapszakokon is tízből hat tanuló dolgozott.
Mi a helyzet az osztatlan és a mesterképzéses hallgatókkal?
Az osztatlan képzésen 2018-ban aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők közül 2575-en töltötték ki a kérdőívet, majdnem 38 százalékuk dolgozott valamilyen formában. Közülük itt is majdnem minden második diák vállalt állandó jellegű, határozatlan idejű munkát, a második legnagyobb a diák-, illetve gyakornoki munka aránya volt, több mint 28 százalék. A legnagyobb arányban az államtudományi (60 százalék), illetve a jogi (49 százalék) osztatlan képzésben tanulók dolgoztak.
A 2018-ban mesterképzésre járók közül 2586-an válaszoltak a kérdésekre. Itt - nem meglepő módon - még magasabb, több mint 70 százalék a munkát válallók aránya. Közülük minden hatodik diák állandó, határozatlan jelleggel dolgozott. Minden ötödik munkát vállaló hallgató diák- vagy gyakornoki munkát végzett.
A legnagyobb arányban az orvos- és egészségtudományi mesterszakon tanulók dolgoztak: tízből kilenc diák. A pedagógusképzésben és az államtudományi területen körülbelül 80 százalék, a gazdaságtudományi területen pedig több mint 76 százalék volt a munkát vállalók aránya.
Mire érdemes figyelnetek, ha egyetem mellett szeretnétek dolgozni?
Szeretnétek az egyetem mellett munkát vállalni, hogy fedezni tudjátok a kötelező kiadásaitokat és megkeressétek a zsebpénzre valót? Most összegyűjtöttünk néhány hasznos tanácsot, amire érdemes ügyelnetek, ha a tanulmányaitok mellett dolgoznátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
