Az iskolai nyelvoktatás sem elméletben, sem gyakorlatban nem készíti fel az összes diákot a középfokú nyelvvizsgára, amely 2020-ban az alap- és osztatlan szakos felvételin kötelező lett volna, de végül a szakmai szervezetek tiltakozására eltörölték. Milyen szintre kell eljutniuk a diákoknak a középiskola végéig, hogyan viszonyul ez a középfokú nyelvvizsgához és a továbbra is kötelező emelt szintű érettségihez? Elég lenne-e, ha megemelnék a közoktatásban elérendő szintet, vagy komolyabb változásokra van szükség?
Több tízezer diák örülhetett, amikor november elején eltörölték a középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin, 2018-ban ugyanis az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt B2-es nyelvvizsgája. Ahogy megírtuk, a változás a pedagógus-, agrár-, egészség- és sporttudományi, illetve a művészeti és művészetközvetítési képzéseket érintette volna a legsúlyosabban, a kisebb vidéki egyetemeken pedg jelentősen megcsappant volna az elsőéves hallgatók száma.
Bár a szigorítást már 2014-ben bejelentették, azóta a középiskoláknak nem volt idejük alkalmazkodni hozzá. Ami nem is csoda, hiszen az általános és középiskolai nyelvoktatás alapvetően még elméletben sem a B2-es szintre, vagyis a középfokú nyelvvizsgára készít fel. A hatályos Nemzeti alaptanterv szerint ugyanis a diákoknak az első idegen nyelvből a 12. évfolyam végéig B1-es szintre kell jutniuk, ami alapfokú nyelvvizsgának felel meg. Ehhez igazították a középszintű idegen nyelvi érettségi nehézségét is.
A B2-es, középfokú szintet csak a nyelvet emelt szinten tanulóknak kell megcélozniuk: nekik a 12. osztály végéig B2-C1 szintű (ez utóbbi a felsőfokú nyelvvizsga szintje) tudást kell szerezniük. Az emelt szintű érettségit ennek megfelelően, B2-es szintű feladatokból állítják össze, ezért is szerezhető vele középfokú nyelvvizsga, ha a diák legalább 60 százalékos eredményt ér el.
A közép- és az emelt szintű oktatás között legkésőbb a középiskola megkezdésekor érdemes váltani, ugyanis a 8. osztályban a minimumszintek még alig különböznek - normál oktatás esetén A2-es, emelt szintű oktatás esetén A2-B1-es szintre kell eljutniuk a diákoknak. Az emelt szinten tanulóktól ugyanakkor már a 10. évfolyam végén elvárják a B1-B2-es szintet. A két tanítási nyelvű iskolákban ezt már a nyelvi előkészítő évfolyam végén el kell érni: itt olvashatjátok a részleteket.
Ez azt is jelenti, hogy azoknak van egyáltalán esélye idegen nyelvből teljesíteni a 2020-as felvételi megmaradt követelményét, az összes alap- és osztatlan szakon kötelező emelt szintű érettségit, akik a középiskolában végig emelt szinten tanulják a nyelvet. Persze ez nem biztos, hogy baj, a többieknek ugyanis ott a többi tantárgy.
Előbb a közoktatásban kellene emelni a szintet
A nyelvvizsga-követelmény eltörlése kapcsán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is arra hívta a figyelmet: amíg a közép- és általános iskolák felé támasztott elvárások között nem szerepel, hogy a felvételihez szükséges nyelvi szintre készítsék fel a diákokat, addig a nyelvvizsga-követelmény bevezetése értelmetlenül zárna ki több tízezer hallgatót a felsőoktatásból.
Az új Nemzeti Alaptanterv ugyanakkor még az idén megjelenhet, Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke szerint pedig már ez módosíthatja az általános és középiskolai nyelvoktatásra vonatkozó követelményeket, vagyis azt, hogy az érettségiig a diákoknak milyen szintű nyelvtudásra kell szert tenniük. Szerinte ha ezt felmenő rendszerben vezetik be, akkor legkorábban négy év múlva lehet esedékes a nyelvvizsga-követelmény bevezetése a felvételin. A jövővel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta: nem lát esélyt arra, hogy a most feloldott szigorítást egy-két éven belül visszaállítanák.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén azt írta: a közoktatás jelenleg nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, nem fedi le annak követelményrendszerét. Emellett a szigorítással a hátrányos helyzetben lévő diákok jártak volna a legrosszabbul, mivel nem engedhetik meg maguknak a különórákat.
De nem csak ez a baj
A PSZ szerint az iskolai nyelvoktatás egésze reformra szorul, és ezzel nincsenek egyedül. A Szülői Hang felmérése szerint, amelyet több mint hatezren töltöttek ki, rosszak az iskolákban használt nyelvoktatási módszerek, mert a nyelvtan és a szómagolás helyett a gyakorlati írásbeli és szóbeli kommunikációra kellene helyezni a hangsúlyt. Emellett a tanárhiány, a nem szakszerű helyettesítések és a gyakori tanárváltások is akadályozzák a hatékony nyelvoktatást.
A szülők szerint további probléma, hogy a nyelvtudás piacképes, így a jobbakat elszívja a magánszféra. A szülők a túl nagy létszámú csoportokat, a tudásszintnek nem megfelelő haladást, a tanórák magas számát és a tananyag nagy mennyiségét is kifogásolják. A válaszadó szülők kétharmada gondolja úgy, hogy az iskolai oktatás nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig különórákat fizet a gyerekének. A szülők fele szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lenne a leghatékonyabb megoldás.
Az általános és középiskolai nyelvoktatás okozta problémákat a diákok a felvételin túl is magukkal viszik: az elmúlt évek megoldási kísérletei ellenére idén júniusban még mindig 93 ezer volt azoknak a "beragadt" diplomáknak a száma, amelyet a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetett át a tulajdonosuk. Erről itt találjátok cikkünket:
Továbbra is közel százezer át nem vehető, "beragadt" diploma vár arra, hogy átvegyék őket, azonban ez nyelvvizsga hiányában nem lehetséges. Több megoldási kísérletre volt már példa az elmúlt években, ilyen volt a diplomamentő program is, a legújabb az október óta igényelhető nyelvi diákhitel. Mennyibe kerül megszerezni egy nyelvvizsgát? Mutatjuk a részleteket.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|
