Középiskolai felvételi: így működnek a két tanítási nyelvű iskolák

Mi a jellemző a két tanítási nyelvű iskolák működésére? Hogyan lehet nyelvvizsgát szerezni érettségivel, és milyen a felvételi ezekben az intézményekben? Fontos információk következnek középiskolába felvételizőknek.

  • Eduline

Közeledik a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára jelentkezés határideje, a gimnáziumok és szakgimnáziumok több mint fele kötelezővé tette ezt a vizsgát. A középiskolai felvételi során az iskolák többféle módon rangsorolhatják a jelentkezőiket. Milyen szabályok vonatkoznak a két tanítási nyelvű (kéttannyelvű) középiskolákra? És hogy néz ki az oktatás ezekben az intézményekben?

A kéttannyelvű iskolák közül sok nyelvi előkészítő évfolyamot is indít, vagyis a teljes képzés 1+4 éves. Az első, célnyelvi év végén célja az oktatásnak, hogy a diákok a nyelvtudásukat illetőleg már B1-es szintig eljussanak. Ezt tovább véve, a későbbiekben a B2-es, sőt a C1-es szint is kitűzött cél lehet. Éppen ezért magas a nyelvi órák száma ezekben az intézményekben, valamint egyes tantárgyakat (összesen három tárgyat) is célnyelvi nyelven tanítanak - ezekből az iskola felkészíti őket, hogy az érettségi vizsga követelményeire közép- és emelt szinten is felkészülhessenek. Ezenkívül minden ilyen iskolában tanít legalább egy anyanyelvi tanár is.

Nyelvvizsga érettségivel

Aki végül két tanítási nyelvű iskolában végez, általában emelt szinten fog érettségizni idegen nyelvből, és/vagy adott tárgyból idegen nyelven, amelyből ha megfelelő eredményt szerez, egyszerre kaphat nyelvvizsga-bizonyítványnak megfelelő dokumentumot is. Aki legalább 60%-ot ért el, és másik két vizsgatárgyból célnyelven sikeres, legalább középszintű vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot is kap.

Az a diák, aki pedig szintén eléri 60%-ot, (de nem vizsgázik két tárgyból idegen nyelven sikeresen), az középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsgát kap. Ugyanakkor B1-es nyelvvizsgát is lehet szerezni: 40-59% elérése esetén.

Milyen a felvételi?

A felvételizők nyelvtudását a szóbelin tesztelhetik. Ezentúl adott intézmények a már említett központi írásbeli vizsgát is kérhetik, ennek külön-külön kell utánanézni.

Milyen lesz a középiskolai felvételi írásbeli vizsgája? Itt vannak a szabályok

December 6-ig jelentkezhetnek a középiskolai írásbeli felvételi vizsgákra a negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamos általános iskolások: a diákokra januárban nagy próbatétel vár, kétszer negyvenöt perc alatt ugyanis tíz-tíz matematikai és magyar nyelvi feladatot kell megoldaniuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.