A kormány 2014-ben írta elő az emelt szintű érettségit és a kötelező nyelvvizsgát a diploma első lépcsőjeként. Palkovics László ezzel kapcsolatban azt mondja: a kormány valójában „hat évet adott a diákoknak a felkészülésre” - írja az oldal.

Azonban nemrég nyilvánosságra hozott adatok szerint komoly gond lehet a jövőre bevezetendő szabályozás, ugyanis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány. Ha ez a tendencia nem változik, ezrek szorulhatnak ki a felsőoktatásból.

A kormány azonban, ahogy arra Palkovics László már többször is utalt, nem valószínű, hogy enyhít a feltételeken: tudvalévő, hogy amire Orbán Viktor egyszer már rábólintott, azon nem szokása változtatni, még ilyen elképesztő számok esetén sem - írja a 168 óra. 

Mindenesetre a hallgatói képviseletek tesznek egy kísérletet: javaslatuk oldana valamelyest a szigorú jogszabályi előírásokon. E szerint a nyelvvizsga hiánya nem lenne akadály a felsőoktatásba lépésnél, de az így felvett hallgatóknak vállalniuk kellene, hogy egy tanév (vagyis két szemeszter alatt) megszerzik a középfokú nyelvvizsgát. Ha ezt nem teszik meg, akkor – az elképzelések szerint – bukják a már elvégzett két szemesztert, és újra kell felvételizniük.

Van ugyanakkor egy másik, körvonalazódó elképzelés is, ami a szintén a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájához (HÖOK) köthető. AZ oldal információi szerint ugyanis a diákképviselet azt a javaslatot akarja tenni a kormánynak, hogy a diákhitelt terjesszék ki a középiskolásokra is.

Ha ez valóban így van, akkor a részleteken még sokat kell dolgozni, hiszen 18 év alatti fiatalokról lévén szó, mindenképpen szükség lenne valamiképpen a szülők kezességvállalására is. Tény, hogy az idei tanévkezdéstől „Nyelvtanulási hallgatói hitel” címen félmillió forint diákhitelt vehetnek fel azok a felsőoktatásban tanulók, akiknek a diploma megszerzéséhez még nyelvvizsgát kell szerezniük. Úgy tudjuk, ezt a konstrukciót bővítené a hallgatói képviselet a középiskolások felé.

Az ugrásszerűen megnövekedett kereslet miatt a magánórák ára igen borsos, szülők nagyrésze nem engedheti meg magának, hogy a gyermekét beírassa. Kérdés, hogy egy esetlegesen kiterjesztett hitelkonstrukcióval ki hogyan tud élni. Ez a megoldás azonban azt is sugallja: a köznevelés nem teljesíti azt a feladatát, hogy felkészítse a tanulót a felsőoktatási tanulmányokra. A két javaslat közül a kormánynak kell döntenie, de az oldal úgy véli, a Diákhitel kiterjesztésének nagyobb az esélye.