2019. február 1-től a 119 000 forintos hallgatói normatíva 128 520 forintra emelkedik, egy évvel később pedig 166 600 forintra – többek között ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet október 31-én nyújtott be Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter.
Mennyi az annyi?
De mit érez majd egy egyetemista abból, ha a hallgatói normatívát másfél év alatt 119 ezerről 166 ezer forintra emelik? A felsőoktatási intézmények a hallgatói normatívából fizetik a szociális ösztöndíjat, alaptámogatást és a tanulmányi ösztöndíjat is – vagyis ha a normatíva emelkedik, a tanulmányi ösztöndíj is magasabb lesz.
A hallgatói juttatásokról szóló kormányrendelet alapján tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatási intézmények államilag támogatott, nappali tagozatos hallgatóinak legfeljebb 50 százaléka kaphat, az ösztöndíj minimális összegének pedig el kell érnie a normatíva öt százalékának megfelelő összeget. Ez eddig 5950 forint volt, jövő februártól 6425 forintra emelkedik a havi tanulmányi ösztöndíj legkisebb összege, 2020 februárjától pedig 8330 forint lesz.
Ez a háromezer forintot sem elérő emelés persze nem húzza ki a gödörből az anyagi problémákkal küzdő hallgatókat – az emelést inkább azok érzik majd, akik nem a minimális összeget kapják a tanulmányi eredményük alapján, a 40 százalékos emelés sok esetben 10-12 ezer forintos többletet is jelenthet.
Tizenegy éve nem emelkedtek az ösztöndíjak
A felsőoktatási ösztöndíjak összege 2007 óta nem változott, sőt az értékük folyamatosan csökken – a HÖOK az elmúlt években többször jelezte a kormánynak, hogy itt az ideje a hallgatói juttatások rendezésének. Idén végül rábólintottak a kérésre, a szociális ösztöndíjak emeléséről szóló kormányhatározat márciusban jelent meg – ez alapján a rászorultsági támogatásra fordítható összeg szeptember 1-től 40 százalékkal emelkedik, erre a HÖOK korábbi tájékoztatása szerint az őszi félév idei négy hónapjára 749, 9 millió forintos támogatást kaptak erre az egyetemek és főiskolák. Erről itt olvashattok:
Kellemes meglepetés érte a rászoruló egyetemistákat és főiskolásokat, amikor megtudták, mekkora összegű szociális ösztöndíjat kapnak az őszi szemeszterben: több felsőoktatási intézményben például 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedett a támogatás minimuma, és a jogosultak köre is jóval nagyobb, mint az előző években.
Az emelésre nagy szükség van, a magyar egyetemisták egy része ugyanis komoly anyagi problémákkal küzd: harmaduk egész évben, a szorgalmi és a vizsgaidőszakban, a tanítási szünetek idején is dolgozik. Az Eurostudent felmérés tavasszal nyilvánosságra hozott eredményeiből kiderül, hogy a munkát vállaló hallgatók hatvan százaléka azért dolgozik, hogy a fizetéséből fedezni tudja kiadásait, minden második egyetemista egyenesen azt mondta, hogy ha nem dolgozna, nem engedhetné meg magának, hogy a felsőoktatásban tanuljon.
Az önköltséges hallgatók pórul járnak
Egy dolog azonban nem változik: az önköltséges hallgatók továbbra sem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, pedig a felvételi rendszer 2013-as átalakítása óta több népszerű alap- és osztatlan szakon a korábbinál jóval kevesebben szerezhetnek államilag támogatott helyet. Ezeknek a képzéseknek – például az évről évre több ezer felvételizőt vonzó gazdasági BSc-szakok - a listáját és az igen magasan meghúzott előzetes ponthatárokat a minisztérium határozza meg.
Vagyis a rendszer legnagyobb vesztesei azok, akik jó eredménnyel végezték el a középiskolát, nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit tettek, de a kormány által nem preferált szakot választottak – ha lecsúsznak az előzetes ponthatárokról, nemcsak tandíjat kell fizetniük, de tanulmányi ösztöndíjat, alaptámogatást, szociális támogatást sem kapnak.
Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.
