Tíz év után végre több pénzt kapnak a rászoruló hallgatók

1

Kellemes meglepetés érte a rászoruló egyetemistákat és főiskolásokat, amikor megtudták, mekkora összegű szociális ösztöndíjat kapnak az őszi szemeszterben: több felsőoktatási intézményben például 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedett a támogatás minimuma, és a jogosultak köre is jóval nagyobb, mint az előző években. Ideje volt az emelésnek: a felsőoktatási ösztöndíjakra fordítható normatíva összege tíz éve változatlan, jövő szeptembertől azonban lehet, hogy a jó tanulmányi eredményű hallgatók is több pénzt kapnak majd.

Forrás: Fülöp Máté

20 ezer forint - az Óbudai Egyetemen ennyi a szociális ösztöndíj legalacsonyabb összege ebben a félévben, de vannak olyan rászoruló hallgatók, akik 40-50 ezer forintot kapnak majd havonta. Ezek jóval magasabb összegek, mint amivel az előző tanévben számolhattak a hallgatók, akkor csak 1500 forint járt „pontonként”, idén azonban már 2500 forint. A szociális ösztöndíjra pályázók rászorultságát a felsőoktatási intézményekben ugyanis egy – több szempont alapján kalkulált – pontszám alapján határozzák meg, ez alapján dől el, hogy egy egyetemista kap-e szociális támogatást és ha igen, mekkora összeget. A hallgatók pontot kapnak például a családjuk egy főre jutó havi jövedelmére (minél alacsonyabb a jövedelem, annál több pont jár a pályázónak), az egyetem és a lakóhely távolságára, a testvérek számára, az egészségügyi állapotukra. 

hirdetés
hirdetés

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is jóval több pénzt kapnak idén a rászoruló hallgatók: a minimális összeg tavaly még csak 10 ezer forint volt, idén azonban már 20 ezer forint, a szociális ösztöndíj legmagasabb összege pedig 58 ezer helyett 70 ezer forint, de a támogatás ponthatára is jóval alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is jelentős, 33 százalékos volt az emelkedés az előző félévihez képest. „Az emelkedés látványos, több egyetemről is ezt a visszajelzést kaptuk” – mondta az Eduline-nak Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.

Tizenegy év után emelkedik a hallgatói normatíva

A felsőoktatási ösztöndíjak összege 2007 óta nem változott, sőt az értékük folyamatosan csökken – a HÖOK az elmúlt években többször jelezte a kormánynak, hogy itt az ideje a hallgatói juttatások rendezésének. Idén végül rábólintottak a kérésre, a szociális ösztöndíjak emeléséről szóló kormányhatározat márciusban jelent meg – ez alapján a rászorultsági támogatásra fordítható összeg szeptember 1-től 40 százalékkal emelkedik, erre a HÖOK korábbi tájékoztatása szerint az őszi félév idei négy hónapjára 749, 9 millió forintos támogatást kaptak erre az egyetemek és főiskolák.

Mennyiből él a magyar egyetemista?

A felsőoktatásban tanulók fele a családtól kapja bevételének nagyobb részét, körülbelül harmaduk döntően saját keresetére támaszkodik - olvasható a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában. A lap az Oktatási Hivatal Felsőoktatási elemzési jelentése alapján azt írta, hogy a szüleikkel élő diákoknak 85 ezer, a kollégiumban élőknek pedig 73 ezer forint kiadásuk van havonta.

Ahhoz, hogy a következő években is magasabbak legyenek a szociális ösztöndíjak, a felsőoktatási törvényt is módosítani kell. A szociális támogatás ugyanis három forrásból érkezik a hallgatókhoz: az egyetemeknek és főiskoláknak a hallgatói normatíva legalább 20, a lakhatási támogatás 30, a tankönyv- és jegyzettámogatásnak, sport és kulturális normatívának pedig minimum 56 százalékát kell erre a célra fordítaniuk – ezeknek az összege pedig tíz éve nem emelkedett.

A tanulmányi ösztöndíjak is magasabbak lesznek

A kormány.hu-ra kedden felkerült határozati javaslatból azonban kiderül: a hallgatói normatíva 119 ezerről 166 600 forintra, a lakhatási támogatás éves összege 60 ezerről 67 200 forintra, a tankönyv- és jegyzettámogatás 11 900-ról 14 566-ra emelkedhet 2019 szeptemberétől, ha a kormány rábólint a javaslatra. "Ez azt jelenti, hogy a kormány lehet, hogy támogatja a HÖOK másik kérését is, és a tanulmányi ösztöndíjak összege is emelkedni fog" – mondta Gulyás Tibor az Eduline-nak.

Ha nem dolgoznának, nem engedhetnék meg maguknak az egyetemet

Az emelésre nagy szükség van, a magyar egyetemisták egy része ugyanis komoly anyagi problémákkal küzd: harmaduk egész évben, a szorgalmi és a vizsgaidőszakban, a tanítási szünetek idején is dolgozik. Az Eurostudent felmérés tavasszal nyilvánosságra hozott eredményeiből kiderül, hogy a munkát vállaló hallgatók hatvan százaléka azért dolgozik, hogy a fizetéséből fedezni tudja kiadásait, minden második egyetemista egyenesen azt mondta, hogy ha nem dolgozna, nem engedhetné meg magának, hogy a felsőoktatásban tanuljon.

Ráadásul az Eurostudent által megkérdezett hallgatók mindössze fele dolgozik a tanulmányaihoz szorosan kapcsolódó területen, a többiek nem olyan munkát vállalmak, amelyet később szakmai gyakorlatként felmutathatnak egy állásinterjún: a BA- és BSc-szakosok harmada, az osztatlan szakosok – például a leendő tanárok, jogászok, orvosok – 34 százaléka nem leendő szakmájában dolgozik.

A felmérésből még egy fontos dolog derült ki: a megkérdezett magyar hallgatók 18 százaléka maximum heti 20, vagyis napi négy órát dolgozik, 34 százalékuk azonban ennél többet, az Eduline-nak nyilatkozó egyetemisták szerint nem ritka, hogy már az első- és másodévesek is napi négy-hat-nyolc órás műszakot vállalnak a munkahelyükön. Egyetemi oktatók szerint is egyértelműen érzékelhető, hogy egyre több hallgató dolgozik főállásszerűen, emiatt pedig egyre kevesebben járnak be a nem látogatásköteles órákra, sőt a szemináriumokon is előfordul, hogy már a szemeszter elején elkezdődik az „alkudozás” - a dolgozó egyetemisták sokszor plusz feladatok elvégzéséért kérnek felmentést az óra látogatása alól.

Szó sincs már romkocsmában merengő egyetemistákról, egyre többen dolgoznak

Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.

hirdetés

Hozzászólások (1)

2019

Nem tudom melyik egyetemeken, de hogy nem az SZTE-n, az biztos...

Új hozzászólás



hirdetés
hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X